Kállay István: Szabad királyi városok gazdálkodása Mária Terézia korában (Budapest, 1972)
III. Városi bevételek
város 1712-ben, városi sörfőzőháza felépülte után, nemcsak idegen sör behozatalát tiltotta, hanem a városban lakó sörfőzők sem adhattak el sört a város területén levő vendéglőknek. 60 Székesfehérvárott egy vödör városba behozott égetett szesz után 1 Ft taxát kellett fizetni. A visszaélést feljelentő az elkobzott szesz harmadrészét kapta meg. 1765-ben Varga Jánosné „alattomban behozott pálinkája" után a taxa kétszeresét, 2 Ft-ot fizetett. 61 A városi sört a városi kocsmákban vagy külön sörmérésben mérték, ahol sörön kívül más nem volt kapható. Székesfehérvár város 12 Ft büntetés terhe mellett tiltotta meg a sörmérés csaposának, hogy a sör mellett bort is mérjen. A fehérvári sörfőzőház a XIX. század közepén a város nevezetességei közé tartozott. 62 Városi sörfőző- és sörmérőház építéséhez, javításához bécsi kamarai engedély kellett. 1772-ben Pozsony város kérte sörfőzőháza kibővítésének engedélyezését. A kérvényhez csatolta a bővítésre vonatkozó terveket és költségvetést. 63 1776-ban Bártfa kérte a városi sör- és szeszfőzőház építésének engedélyezését. 64 1777-ből maradt fenn a szegedi sörfőzőház leltára. 65 E szerint a városi sörfőzőház nyolc helyiségből állott, az alábbi berendezéssel: komlótartó szoba: mázsa, lapátok, hordók sörfőzőház: puttonyok, dézsák, vödrök, sörtartó, vályú, komlószűrő, pumpáskút, pálinkaház: kazánok, dézsa, hordók, szárítóház: víztartó, fecskendő, tűztartó-vasmacska, „szalados ház": kád, vályú, hordó, abroncsok, pintér szoba: esztergapadok, gyalu,hordóvasak, fakörző, fűrész, kaparóvas, fúrók, vésők, reszelők, malom: komló őrlésére, sörfőzőházzal összeépítve istálló: árpa, komló szállításához szükséges igásállatok részére. A borméréshez hasonlóan a sör- és szeszfőzéssel kapcsolatban is sok panasz, súrlódás volt. Az 1741. évi országgyűlésen a bányavárosok panaszai között szerepelt, hogy a bányakamara Besztercebányán sört főz és mér ki a bányászoknak. A panasz szerint ez az ország törvényeivel és a város kiváltságaival ellenkezik. 66 1756-ban Győr város fordult panasszal a pozsonyi kamarához, a szigeti sörfőzők sörének a városba való bevitele miatt. A kamara úgy döntött, hogy mivel a szigeti főzőmesterek is adófizető polgárok, a várossal közvetlenül intézzék el vitájukat. A következő évben a városi tanács panaszt tett a városi polgárok ellen, akik nem a városi sörmérésben szerezték be szükségletüket. A tanács szabályrendeletben akarta megtiltani, hogy városi polgárok városi sörfőzés idején másutt is vegyenek sört. 67 A borméréshez hasonlóan szorgalmazta a bécsi kamara a városi sör- és szeszfőzés bérbeadását is. Olyan városokban, ahol új sörfőzőházat létesítettek, utasították a várost annak bérbe60 NAGY ISTVÁN i. m. 1957. 72. 61 Székesfehérvár város levéltára. Tanácsülési jegyzőkönyv, 1764. X. 30. és 1765. VIII. 9. 62 Uo. 1760. VI. 3. FÉNYES ELEK: Magyarország geographiai szótára. Pest 1851. 9. 63 CU F 26. (515.) Subd. 2. 31/1772. jul. fol. 66. 64 CU F 26. (529.) Subd. 4. 116/1776. szept. A város az engedélyt megkapta. Az építkezés 672 Ft-ba került. 65 CU F 26. (531.) Subd. 1. 30/1777. okt. fol. 415—453. 66 HU (761.) 1741. IX. 6. fol. 470. 67 HU (862.) 1756. III. 29. fol. 506—513., továbbá (863.) 1756. IV. 6. fol. 94—101. és Civ. F 5. 1756. VII. 12.
