Kállay István: Szabad királyi városok gazdálkodása Mária Terézia korában (Budapest, 1972)

V. A városi gazdálkodás pénztőke felhalmozási lehetősége

Az adatok vizsgálata azt mutatja, hogy a legnagyobb maradványokat, évi 10— 20 000 Ft-ot a bánya- és mezővárosok tudták felmutatni. Utánuk következett Késmárk 8897 Ft, Nagyszombat 8173 Ft, Buda 5767 Ft, Szentgyörgy 4600 Ft, Komárom 4329 Ft évi pénztári maradvánnyal. A többi szabad királyi városoknál évi 1—2000 Ft-os maradvány jelentkezett. A városok kezében felhalmozott pénzvagyon nagyságáról a városok által 1759—1762-ben a kincstárnak adott kölcsön nyújt némi támpontot. A kincstár a hétéves háború költségeire minden tartománytól kölcsönt vett fel. Magyarországtól összesen 10 millió forintos kölcsön felvételét tervezték, ezen a terven belül a szabad királyi városok félmillió forinttal szerepeltek.

1 A kamara a városoknak fizetésemelést és hat százalékos kamatot helyezett kilátásba a kölcsönért,

2 melyet a helyi harmincad- és sóhivatalok útján közvetlenül az Universal Zahlamt és a pozsonyi kamarai pénztár szedett be.

3 .A városok kezén levő pénzvagyon nagyságát mutatja, hogy a fizetésemelés és a hat százalékos kamat reményében a kamara által tervbe vett összeg háromszorosát, másfélmillió forintot adtak a kincstárnak kölcsön. Az udvar a kamatot később négy százalékra szállította le, a kölcsönök egy részét adóhátralékok (királyi census) fejében számolta el, ezt azonban városaink a kölcsönadáskor nem tudták.

4 A városi tanácsok előtt a várható fizetésemelés — melyet Buda, Debrecen, Győr, Kassa, Körmöcbánya, Nagyszombat, Pest, Pozsony, Sopron, Székesfehérvár városok tanácsai valóban megkaptak —, illetve a hatszázalékos kamat lebegett, amikor a saját jelentéseik szerint üres városi pénztárakból négy év leforgása alatt másfélmillió forint kölcsönt fizettek ki. Az alábbi táblázat az egyes városok által kifizetett nagyobb kölcsönöket mutatja:

5 Ezzel a másfélmilliós összeggel városaink a Magyarországtól felvett 11 milliós kölcsönön belül a magánszemélyek utáni előkelő második helyet foglalták el.

6 A városok által nyújtott kölcsönről már Herzog József megállapította, hogy nem tekinthetők 1 HU (926.) 1762. X. 7. fol. 324—332., valamint HU (928.) 1762. XII. 7. fol. 49—56. 2 HKA Gedenkbuch Ungarn 1758. Nr. 468. leirat a pozsonyi kamarához 1760. VIII. 9. 3 HU (926.) 1762. X. 21. fol. 548—561. 4 Lásd erről bővebben: KÁLLAY, I.: Die Einführung einer neuen königlichen Steuer (Census regius) in den königlichen Freistädten in Ungarn 1749—1780. MIÖS 17—18. k. Wien 1965. 96—108. 6 HU (911.) 1761. VIII. 29. fol. 677—679. 6 HHSta Nachlass Zinzendorf, Band 157. Sammlungen über die Erblände 1764. V. Zinzendorf szerint a Magyarországtól felvett kölcsön 11 741 867 Ft-ot tett ki, ebből 9 151 338 Ft-ot magánszemélyek, 1 425 436 Ft-ot városok és 663 465 Ft-ot alapítványok adtak. Város Összeg Ft Buda Debrecen Győr Kassa Nagyszombat Pest Pozsony Selmecbánya Szeged S zékesfehérvár 108 000 130 000 64 300 85 000 63 700 127 000 125 000 87 000 65 000 70 000