Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)

A tulajdonképpeni igazságot Nagy Géza közelítette meg legelőször, aki bebizonyította, hogy az Osl = Osli név a besenyő-kun nyelvterületeken keletkezett és ennek a nyelvterületnek a hangtörvényei szerint módosult Oslu-vá, ami viszont a magyar hangfejlődés következtében ma Osl-nak, Osli-nak hangzik. Megállapította, hogy ezt a nevet a besenyő-kun nemzet tagjai általában viselték és hogy azok honosították meg nálunk és amennyiben a név a délszlávoknál is előfordul, oda is az ő közvetítésük útján került.

1 A kérdést véglegesen Gombocz Zoltán tisztázta. Szerinte a besenyő-török Aslu név az ómagyar nyelvben Aslu > Oslu-nak hangzott, ami a mai magyar nyelvben Ost-tá változott.

2 Gombocz állásfoglalása és a nemzetség ősi törzsbirtokainak elhelyezkedése alapján kétséget kizáróan megállapíthatjuk, hogy a nemzetség név besenyőtörök eredetű, ami természetszerűleg magával hozza azt az eredményt is, hogy maga a nemzetség is besenyő eredetű.

3 Anonymus tudósításából tudjuk, hogy a soproni besenyők Solt fejedelem idejében telepedtek le. Birtokaik először a Fertőn-túl, a Bécsi-medence területére is benyúltak, de hihetőleg már a X.század közepén a Rábaközben is otthon voltak. A besenyő népesség elhelyezkedéséből következik, hogy amennyiben az Osli-nemzetség besenyő eredetű, ősi és eredeti szállásbirtokai a Fertő taván túl, a Vulka (Selyeg) medencéjében és a Hanságtól délre, a Rábaközben keresendők. Ennek a ténynek meg is felelnek. A Vulka medencéjében megtaláljuk a nemzetség egyik kedvelt személynevét viselő Mórócfalut, a mai Márc-ot, a Rábaközben pedig Osli-t és a szintén személynévként használatos Beled-et, sőt már a vasmegyei részeken, a soproni határ közelében egy másik Osl-t vagy mai módosult alakjában Ost-ot, a mai Ostffy asszony fát. Az Osli-nemzetség szállásbirtokainak nagy kiterjedéséből, a nemzetség gazdagságából és előkelő szerepéből arra következtethetünk, hogy egyike lehetett a soproni végekre költözött besenyők vezérnemzetségeinek, sőt hogy talán éppen az Osli-nemzetség Őseinek 1 Nagy Géza: Az Osl-nemzetség eredete. Turul, 1892, 75. 1. a Magyar Nyelv. 1924. 23-24. lk. — Magyar történeti nyelvtan. II. 1. 53. I. 3 Az Ostffyak családi hagyománya a cserhalmi ütközetben szereplő Osul kún vezértől származtatja az Osh-nemzetséget. (V. ö. Képes Krónika 55. fejezete.) Ostffy Lajos szíves közlése.