Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)

vezetése alatt települtek le Solt idejében a hazájukból ideszakadt besenyők. Ezen az alapon még azt is feltételezhetjük, hogy az augsburgi ütközetben szereplő Sur vezér és a Salamonnal hadakozó besenyők vezére, a szintén török eredetű nevet viselő Zoltán, talán szintén az Osli-nemzetség egyik tagja lehetett. Későbbi adatainkból ugyanis az tűnik ki, hogy nyugati besenyőink között az Osli-nemzetség volt a legtekintélyesebb. A nemzetség egyes tagjaira vonatkozó okleveles adatok csak a XIII. század elejétől kezdve maradtak reánk és ezzel magyarázható az, hogy Erdélyi László az Osliakat is, több régebbi ősre visszamenő más nemzetségünkkel együtt, csak XIII. századi ősöktől származónak tekinti.

1 Az okleveles adatok szempontjából igaza van Erdélyinek, de nem szabad elfelejtenünk, hogy a magyar történésznek, sajnos, nemcsak az oklevelekből lehet és kell következtetnie, ha a multat fel akarja eleveníteni. A nemzetség XIII. század eleji szétágazottsága egyik legfontosabb bizonyítéka régiségének. A nemzetség genealógiájával foglalkozó történészeink legkiválóbbjai, Pór Antal és Karácsonyi János, nem jutottak azonos eredményre a nemzetség leszármazási táblájának XIII. század elejére vonatkozó összeállításánál. Pór Antal megállapításai szerint a XII. század második felében élt Osl ispánnak hat fia volt. Ezek a következők: Benedek, aki 1225-től 1245-ig váradi, majd győri püspök volt, Sur, Móric, aki 1228-tól 1230-ig szerepel az oklevelekben, Beled, IV. Béla király főpincemestere, akit 1220-tól 1237-ig említenek, Osl szerémi bán, aki az 1230. évi adományokat tette és akiről 1220-tól 1240-ig beszélnek az adatok és végül az 1237-ben meghalt Szatmár fia Miklós. Szatmár fia Miklós, Pór szerint a XII. század közepén szereplő Osl fia volt.

2 Pór Antal I. Oslnak a XII. század közepén éltet, II. Oslnak az 1230ban adományozót tekinti. Itt kétségtelen ellenmondás van tehát. Karácsonyi János 1901-ben, tehát tíz évvel Pór tanulmánya után megjelent művében I. Osl-nak az 1230-ban adományttevő, 1200— 1230-ig szereplő Osl comest tartja, akinek hét fia lett volna Ezek: Beled, a főpohárnok, akiről 1216-tól 1236-ig, Benedek, a váradi és 1 Erdélyi László: A magyar lovagkor nemzetségei. 2 Pór Antal i. t. leszármazási táblája. A 7. lapon írja : íme ez ama Miklós, kiről gyanakszom, hogy I. Osl fia volt.