Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)
tátott meg és különféle reformjavaslatokat dolgoztatott ki. És miképpen régebben az osztrák uraknak juttatott Magyarországon fényes méltóságokat, akként juttatott most a magyar uraknak Ausztriában birtokokat és méltóságokat. Bécsi püspökké is magyar urat, Nagybicsei Dóczi Orbánt, nevezett ki. Mátyás előtt, a kortársak is így látták, megnyílt az út a császári trón felé. 1 Bécs elfoglalása Sopron vármegye számára öt békés esztendő elkövetkezését jelentette. Az 1485. évi aratás idején, július 4-én, Mátyás király bécsi táborából úgy intézkedett, hogy Sopron és környékének védelmére Kanizsai Lászlót rendelte ki, akinek a városi tanácstól engedelmességet követelt. 2 Erre az óvatosságra azért volt szükség, mert Bécsújhelyt még mindig császári csapatok tartották kezükön, bár ezek a kirohanásoktól, úgylátszik, saját érdekükben tartózkodtak. Bécsújhely ostromára 1487 januárjában indult a király. A várost két esztendő óta Zápolyai István tartotta körülzárva. Mátyás király az ostrom ideje alatt Lichtenwörtön tartózkodott. Innen intézett 1487 február 4-én a soproni polgárokhoz felszólítást, hogy hatvan gyalogos katonát küldjenek táborába, mert hírül vette, hogy a császári csapatok Bécsújhelybe élelmiszereket szándékoznak szállítani és vele megütközni kívánnak. 3 Június 29-én megtörténtek a körülzárt város átadására vonatkozó tárgyalások és Mátyás két hét letelte után azt birtokába is vette. 4 1487 májusában telt le az az öt esztendő, amelynek tartamára Mátyás király Weispriach Andrásnak elzálogosította a sopronvármegyei főispáni méltóságot. Kiváltotta-e a király a zálogot vagy sem, nem tudjuk. Ennek következtében annak sem maradt emléke, hogy 1487 után kikövetkezett a főispáni méltóságban. Lehetséges, hogy az ügyeket továbbra is Frauenburg Gundersich vitte, aki Weispriach Andrásnak volt hivatali társa. Lehetséges azonban, hogy Weispriach a zálogot átadta a Weitmüller családnak, aki ktől azután 1505-ben II. Ulászló engedélyével Sárkány Ambrus pozsonyi főispán váltotta magához a városkapitánysággal egyetemben. 5 Nincs kizárva azonban annak az eshetősége sem, hogy maga Ulászló zálogosította el a kilencvenes évek legelején a két jövedelmet hozó méltóságot. 1 Mill. Tört., IV. 274. I. 4 Mill. Tört., IV. 275 - 276. Ik. 8 Házi, I. 6. 33. 1. "Házi, I. 6. 219-220. Ik. 3 Házi, I. 6. 46- 47. lk.
