Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)
a nemzetség Rába-jobbparti és Rába-balparti ágának viszályát lezáró oklevelekben található fel. Ez a viszály 1293 végén és 1294 elején záródott le. A Rába-balparti főág megbocsátotta a sérelmeket és kártételeket, a jobbparti főág pedig előbb jószágvesztés, utóbb perdöntő párbajvesztés terhe alatt lemondott a balparti ág által igényelt birtokokról. A megegyezés értelmében azt is kimondták, hogy aki ezentúl a másikat úgy megüti vagy megsebesíti, hogy vére előbuggyan, kivetik és kiirtják a nemzetség kebeléből és az ilyent többé nem hívják Ják-nembelinek. 1 A Ják-nemzetség Rába-jobbparti főágából származott az a Baksa fia Ábrány (Ábrahám), aki többek között a sopronmegyei Damonyán is birtokos volt. 1293-ban ez a Baks fia Ábrány damonyai birtokát minden hozzátartozandóval együtt, húsz márkáért zálogba adta a Rába-balparti főágból származó Ják comesnek, a /a£t/-család ősének, aki testvére volt Radnótnak, a ma is élő Afrczfoz-család ősének. 2 1294-ben azonban már perben állott a balparti főággal szemben. 3 Ábránynak úgylátszik magva szakadt, 4 mert damonyai birtokát Ják comes leszármazottjai kezében találjuk és se fiáról, se leányáról nincs tudomásunk. Ják comes leszármazottjai 1339-ben a vasvári káptalan előtt osztoztak meg birtokaikon. A testvérek közül Márton és Mihály az újfalui és egerszegi birtokokat, a nicki birtok egyharmadát és a sopronmegyei damonyai birtokrészt kapták. 5 Ennek a Damonyán birtokos Mihálynak a fia Miklós 1368-ban, Jáki János fia Jánossal együtt, mint tanú szerepelt egy hatalmaskodási ügyben. 6 A rendkívül szétágazó Ják-nemzetségnek egyik-másik ága Págyán rövid ideig volt birtokos. Ez a ma már eltűnt falu vagy birtok Sopron város határába olvadt 7 és nevének esetleges kiejtése Páka vagy Paga is lehet. A Ják-nemzetség terestényfalvi 1 Hazai okmánytár, IV. 85., 87. Ik. — Karácsonyi : Magyar nemzetségek ... II. 251. 1. 2 Hazai okmánytár, 397. 1. 3 Hazai okmánytár, 84—87. lk. 'Karácsonyi: Magyar nemzetségek. II. 261. 1. 6 Nagy, I. 143-144. lk. 6 Nagy, I. 375. 1. 7 Hazai okmánytár, II. 1.1. 1199-ből származó oklevele határozza meg a helyét. — Házi, I. 1. — Századok, 1900. 27. I.
