Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)
Arra nézve, hogy a nemzetségi földközösség formái még a XIV. század közepén is sokhelyütt fennállottak, a következő eset igen jellemző. 1348 április 7-én Szemere soproni alispán és a szolgabírák Lőrinc főispán rendeletére a muzsaji nemesek addig közösen birtokolt földjeit felosztották. A földosztásra és a nemzetségi birtoknak családi birtokokként való elkülönítésére azért volt szükség, mert a muzsaji nemesek közül egyesek Ebergöci Jekkel fiát Istvánt megölték és a gyilkosok birtokrészét a megyei törvényszéknek le kellett foglalnia. A birtok felosztását Muzsaji Bertalan fiának, Kozmának a felesége kérte a főispántól, akinek az erre vonatkozó rendelkezését úgy oldották meg, hogy Kozma öt gyermeke, Bertalan, István, Erzsébet és Klára az ötrészre osztott birtokból négyrészt kaptak meg, az ötödik részt pedig bírói zálogképpen lefoglalták. A felosztott birtokon előzőleg Muzsaji Benedek fiai, Péter és János, továbbá Muzsaji Miklós fia, István, valamint Muzsaji Bertalan fia, Kozma gazdálkodtak. 1 Ez a bíróilag lefoglalt ötödrész volt az, amelyet 1349-ben a Kanizsaiaknak zálogosított el a megyei hatóság. 2 Egy fiúsított leány nagybátyjaival kötött békésen elintézett ' osztályos egyezségnek az emlékét őrizte meg az az oklevél, amelyet Csepregen 1366 június 7-én Kont Miklós nádor előtt foglaltak írásba. Harkai Bertalan fiúsított leánya, Ágnes (Anglyus), aki Miklós soproni polgárnak volt a felesége, Harkai István, Miklós és Péter nevű fiaival apja Kürü (Küllő), Kispéteri (ma: Alsópéterfia), Harka és Egered nevű birtokaira nézve úgy egyeztek meg, hogy jóllehet Ágnest a király apja birtokainak örökösévé tette, mégis a kürüi birtok, azzal az egeredi tíz hold szántófölddel és tíz kaszára való réttel egyetemben, amit még őseik csatoltak a kürüi birtokhoz, a lány apjának testvéreié lett. Ágnesé viszont a harkai és az egeredi részek lettek. 3 A fiúsítás által biztosított jogoknak ilyen, egyezség útján való megváltoztatása ebben az esetben összefüggésben állhatott a Harkai Miklósnak és Péternek, testvérük Harkai Bertalan özvegyével, Katalinnal kötött megállapodásával. Az özvegy sógoraival ugyanis 1360 május 25-én Locsmándon a vármegye két szolgabírája Bálint és Pál előtt olyan egyezséget kötött, amelyben Miklós 1 Nagyi I. 205-206. lk. 3 Házi, I. I. 138-139. lk. 2 Nagy, I. 208- 209. lk.
