Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)
biztosította. A megyei nemesek megszokták, hogy évente összejöjjenek és elintézzék ügyes-bajos dolgaikat. Szokásukat a főispánok távollétében is megőrizték. Ezeken a közgyűléseken még nem foglalták írásba az elintézett ügyeket, hanem mivel tanuk voltak jelen, csak szóbelileg ítélkeztek. Az első írásbafoglalt és reánk maradt közgyűlési határozatnak tekinthetjük azt az 1296 körül augusztus 21-én kelt iratot, amelyben István ispán, soproni várnagy a megye nemeseivel együtt Gatal fiait, Ivánkát és Lászlót az ítélőszékük előtti meg nem jelenésük miatt perveszteseknek jelentik ki. Az oklevelet István comes, az alispán adta ki. A rövid oklevél nagy példákat utánzó soraiból büszke önérzet csendül ki : Nos comes Stephanus castellanus Supruniensis damus pro memória. Akárcsak a királyi, nádori oklevelek hangját hallanánk. De kicsendül belőle a megkötöttség, a szolgabírók és nemesek egyenrangú társként való elismerésének az érzése is, amikor a következő sorokat írja : «filii Gatal non venerunt, nec pro se hominem miserunt responsalem, ideo cum nobilibus provincie ipsos iudicavimus». — Mivel pedig sem Gatal fiai meg nem jelentek, sem pedig maguk helyett kérdéseinkre megfelelő embert nem küldtek, ezért ennek a megyének a nemeseivel együtt így ítélünk.. 1 A megyei ítélőszék teljes önállóságának egyik bizonyítéka az az 1313 november 13-án kelt oklevelünk is, amelyben az Osli-nembeli Lőrinc, azaz Kanizsai Lőrinc alispán a négy megyei szolgabíró jelenlétében hozta meg ítéletét. A négy szolgabíró, Ibor (Ibur), Gödö (Gudeo), József és Mátyás egyúttal hegykői lakosok voltak. 2 Ugyancsak Hegykőn, az akkori Igykőn, volt azonban a Héder-nembeli soproni főispán ispánja — «gazdatisztje» mondanánk talán ma — Lőrinc alispán is. Ez a tény már magában véve is megmagyarázza, hogy miért hegykői lakosok voltak a szolgabírák. Ezzel mintegy állandósították, helyhez kötötték a megyei ítélőszéket és a megyei közgyűlést, amit az is bizonyít, hogy a XIV. század folyamán még számos megyei közgyűlést tartottak Hegykőn. 3 A nemesi vármegyének ezt a kiterjedt bíráskodási jogát azonx Nagy, I. 60-61. lk. 2 Nagy, I. 76-77. lk. 3 Nagy, I. 1341: 161., 1344: 176-177., 1350 : 211-212. lk. 33* 515
