Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)
levágják takarmánynak, de a hosszú rendkívül szívós szárakat vakoláshoz és nádfonáshoz használják. Ma az alacsony vízállás következtében a nádasok öve egyre terjed a tó közepe felé. A meder külső széleit savanyú, fűnemű növények borítják. A hosszabb idő óta vízmentes déli és délkeleti részeket felszántották, tengerivel, répával és egyéb veteménnyekkel ültették tele. A savanyú füvek meglehetős hitvány szénát szolgáltatnak, amiért is területüket inkább legelőnek használják. A Fertő körüli rétöv tőzeges lápföldeken terül el és általában elég termékeny, de seholsem olyan jó termőföld, mint a Hanság kiszárított, mezőgazdasági művelés alá vont területén. 1 * * * A Hanság népmondákban is szereplő mocsárvilága a KisAlföld medencéjének nyugati szélén terül el, ott, ahol a Duna kavicshordalékából felépített mosoni síkság találkozik a Rába hordalékából kialakult Rábaközzel és környékével. Ez az óriási, mocsaras, tőzeges rét, amelyet itt-ott hatalmas éger- és kőriserdők szakítanak meg, kelet-nyugati irányban, kettős medenceszerű alakban terjeszkedik. Területén Sopron, Mosón és Győr vármegyék osztozkodnak. Legnagyobb kiterjedése idejében, amit a geológiai vizsgálatok bizonyítanak, 98.000 hold volt a területe. Ma már a csatornázási munkálatok következtében több mint a felét művelés alá fogták. Nyugati határát a Pomogy és Eszterháza között emelkedő alacsony hát, a Fertő délkeleti pereme alkotja. Ezen a peremen halad a lápot átszelő országút. Ettől a vonaltól keletre, 55 kilométernyi távolságban, Mosonszentmiklós és a győrmegyei Lébény határában végződik a láp. Az északi és déli perem Pusztasomorja és Osli községek között távolodik el egymástól legjobban (17*5 km). A mocsárvilág határát legjobban a peremére települt községek láncolata jelzi. A Hanság lápterületét Bősárkány és Mosonszentjános között az északi és a déli perem a 4 kilométer széles Láptorokkal két részre tagolja, amelyek közül területileg a nyugati rész a nagyobb. A Hanság délkeleti pereme a Tóköz futóhomokból alkotott, hullámos, ingoványos vidékével csaknem egybeolvad. Sokkal élesebb az északi perem határa. Itt, Pomogy és Válla környékének 120 méteres szintje az alig egy kilo1 Gombocz : i. m. 26—29. lk. — Varga : i. c. 278. 1.
