Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)
Ebből következtethetjük, hogy azoknak az ősi Tomaj-nembeli birtokoknak, amelyeknek az emléke a helynevek alakjában maradt fönn, valószínűleg ugyanaz volt a sorsuk, mint a kázméri birtokrészé, vagyis az egyre szegényedő nemzetségi ág eladta azokat és így más birtokosok és más nemzetségek kezeibe kerültek. A Tomaj okkal közeli nemzetiségi rokonságban állottak a megyében birtokos, szintén besenyő eredetű Gut-Keledek, akiknek Majádifőága, a Báthory fejedelmi és lengyel királyi család törzsöke, volt Sopronban otthonos. A szerteágazott Majádi-főág tagjai között éppen a sopronmegyei, nevét adó majádi, azaz a mai szentmargitbányai uradalom képezte a középpontot. Majádon a nemzetségnek monostora is volt, de erről csak annyit tudunk, hogy szolgálónépeinek egyrésze 1277-ben a somogymegyei Csegén, Bálványos közelében lakott. 1 A hatalmas nemzetség — amelynek már a XIII. században két főágát, a Majádit és a szatmári Sárvármonostorit és számos alágát különböztettjük meg — korszakunkban ugyan még szintén birtokos Sopronban, de birtokszerző politikája az ország egyéb, főleg tiszántúli részeire helyezte át a nemzetség gazdasági súlypontját. Ennek következtében XIII. századi sopronmegyei birtokügyeikről vajmi keveset tudunk, de abból, hogy a XIV. század elején egyes soproni birtokaikon — Kőhídpordányon és Dorogon — megosztozkodtak, arra következtetünk, hogy békésen és zavartalanul birtokolták azokat és esetleg minden különösebb kikötés nélkül adták el némelyikét másoknak. A nemzetség egykori soproni birtokairól a magyar és besenyő foglaló nemzetségek elhelyezkedésével kapcsolatban már megemlékeztünk és egyéb jellemző adatok hiányában csak a XIV. századi birtokügyi és családtörténeti adatokkal kapcsolatban fogunk velük ismét találkozni. * * * Egykor igen tekintélyes nemzetség volt a Kér-törzs szállásainak határterületén birtokos Gatal-nemzetség. A nemzetséget Erdélyi László XII. századi ősöktől leszármazottnak tekinti. 2 Okleveles adatok hiányában előbbi időkben való szerep1 Wenzel, IX. 186. 1. - Karácsonyi, II. 24. 1. 2 Erdélyi László: A magyar lovagkor nemzetségei. 45. 1.