Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)
vonalának sikertelen védelmét követő dunántúli tatárjárás után elindulva, újra szervezte őseink országát. 1 A tatárjárás borzalmaiból Sopron vármegye területe — mint általában a többi dunántúli megye is — kevésbé vette ki a részét. Az Esztergom várát sikertelenül ostromló tatár sereg egy része a Duna-vonalát követve osztrák földre tört és egészen Bécsig hatolt, sőt Bécsen túl is pusztított. Ezek a csapatok Győrt és Mosont elfoglalták, de Pannonhalmát Uros apát derék bencéseivel megvédelmezte. A másik tatár sereg Kádár vezérlete alatt Buda alól a Veszprém—Zalavár—Zákány felé vezető hadiúton gyors ütemben haladt a menekülő király üldözésére, tehát ezek sem dúltak a zálogba vetett Sopron megyében. 2 Valószínű azonban, hogy egyes Pannonhalma és Győr vidékén portyázó tatár csapatok a Rábaközbe is eljuthattak, bár erre biztos adatunk nincsen. A tatárok dúlásának hirtelen félbeszakítására Ogotáj nagy-kán halála adott okot. Az elvonuló seregek után szerte az országban rom és pusztulás maradt. A közhatalom szervezete felbomlott, a törvénykezés és a közigazgatás szünetelt. Az ország rendezésének és szinte teljesen újra alapításának nehéz feladata IV. Bélára várt. Béla megbirkózott a feladattal és az ország új megyei szervezettel bontakozott ki a romokból. A Frigyesnél szerzett szomorú tapasztalatok után természetes volt, hogy elsősorban az ország nyugati határainak biztosítására gondoltak. így kerültek Hahót Mihály a varasdi, Hahót-nembeli Csák a zalai, Héder-nembeli Henrik a vasvári, Rátót-nembeli Lóránt étekhordómester a soproni, az öreg Csák-nembeli Dömötör országbíró a mosoni, Móric pohárnokmester a győri, Máté tárnokmester a pozsonyi, Hahót Arnold volt nádor előbb soproni, majd nyitrai, Ludány-nembeli Bagomér volt székely ispán a trencséni határszéli megyék fontos ispánságainak az élére. Ekkor történt meg, hogy a kisebb királyi vármegyék — úgy a Vágvidéken, mint Sopronban — nem kaptak külön ispánt, hanem véglegesen a jelenlegi megyék kebelébe csatolták azokat. A tatárjárást követő védelmi szervezés hozta Magyarországba 1 Hómon i. m. II. 38- 39.138-139. W.-Pav.hr i. m. II. 173-175. lk. 2 Pauler i. m. II. 184. 1. - Hóman i. m. II. 142. 1.
