Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)
Márton horpácsi nemes azzal vádolta István csornai premontrei prépostot, hogy az hat horpácsi jobbágyával éjnek idején a házára rontott és ott őt és Helleus nevű testvérét kegyetlenül elverték. A panaszosok és a vádlott István prépost abban állapodtak meg, hogy a per lefolytatására egy bíróságot választanak, amely Keresztény faluban fog összeülni és ítéletet mondani. A bíróság tagjai Gellért, a keresztényi templáriusok praeceptora, Tádeus soproni káplán, Bálint soproni nemes, Salamon, valószínűleg szintén soproni nemes és Péter, Sopron falu bírája voltak. 1 A választott bíróságban kétségtelenül azért szerepeltek egyháziak is, mert hiszen az alperes, a csornai prépost, maga is egyházi férfi volt. A bíróság világi tagjainak a szereplése azonban különösen érdekes a megye fejlődése szempontjából. Az itt szereplő nemesek, Bálint és Salamon, valamint a kétségtelenül királyi serviens Péter soproni bíró, valószínűleg jó hírnevüknek és a peres ügyekben való jártasságuknak és igazságos voltuknak köszönhették a bírákul való választásukat. Ez a tény azonban azt is feltételezi, hogy hasonló, a megye területén másutt is előforduló peres ügyekben már máskor is ítélkezhettek. Péter bíró szereplése még azt is elárulja, hogy a soproni vár lakossága és a megyei nemes és serviens lakosság kapcsolatai ekkor még nem szakadtak meg, vagyis, hogy a soproni városfejlődés még nem indult meg, hanem a megye és a leendő város, — hasonló jogú népelemek, királyi serviensek és nemesek lakván mind a kettőnek a területén, — még nem vált szét a fejlődés útjain. 2 A választott bíróság, mielőtt a per tárgyalását megkezdte volna, kérdést intézett a pereskedő felekhez, hogy hajlandók lesznek-e az általuk hozandó ítéletben megnyugodni. A felek erre azt válaszolták, hogy bármelyiküket, aki az ítéletben nem nyugszik meg, már csak magából ebből a tényből kifolyólag is pervesztesnek fogják tekinteni. Látjuk tehát, hogy Sopron megyében, akárcsak ugyanezidőtájt Zalában, a választott nemesi bíróságnak semmi néven nevezhető 1 A kérdésre nézve l. Belitzkjj János : A csornai premontrei prépostság alapítása és birtokszerzeményei a nemzetségi kegyuraság korában. Regnum, Egyháztörténeti évkönyv. Budapest, 1936. 61—86. lk. — Matics Döme : A csornai premontrei prépostság története 1180—5126. A keszthelyi kath. főgimn. értesítője az 1911 — 1912. tanévről. Keszthely, 1912. 48 lap. 2 Hóman Bálint: Magyar Történet, I. 166—167. lk.
