Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)
ősi jogszokások nemzetségi elintézését tehát a magángazdálkodás elvét behozó keresztény királyság sem bántotta. így alakult azután ki a király magángazdaságát alkotó várispánságok társadalmi rétegei mellett egy tulajdonképpen különálló nemesi társadalom, amely a XIII. század folyamán a király szolgálatába önként elszegődött vitézek és királyi szolgák, serviensek vagyis a várjobbágyok társadalmával egybeolvadva, külsőleg és felületesen hűbéri formákat is átvéve, nemzetségi alapokra támaszkodva hozta létre a XIII. század második felére a középkori közjogi értelemben vett magyar nemességet és az ősi nemzetségi bíráskodást a királyi megyék kereteiben feloldó nemesi vármegyét. A serviens régisek és a nobilisek közötti különbség eredetileg tehát a szentistváni államberendezkedésben leli magyarázatát. Szent István törvényei a nemeseket csak az alárendelt szolganépekkel kapcsolatban említik senior néven. 1 A nobilis szót először Szent László három törvénykönyve használja. 2 Kálmán törvényei már ismét nem szólnak nobilis-ekről. Ezek a törvények a nemesembert, mint a nemesi kúria urát, a királyi hatóságok alá tartozókkal szemben seniornak, később pedig egyszerűen úrnak, dominusnak nevezik. 3 A törvényekben és az oklevelekben előforduló primates, principes, optimates elnevezések pedig nem jelölnek külön főnemesi osztályt, hanem csak a király tanácsában, személyes környezetében, azaz famíliájában résztvevő főméltóságok és nemes familiárisok öszszességét, a Váczy Péter által kihangsúlyozott, Kálmán király koráig szűkebb értelemben vett királyi famíliát. 4 A királyi vármegyékben együttélő királyi népek és nemzetségi elemek, azaz nemesek egymáshoz való viszonyában igen fontos volt az, hogy a királyi vármegye első tisztviselőjének joghatósága bizonyos esetekben már Szent István törvényeinek értelmében is kiterjedt a nemesekre, következésképpen a nemesek és az egyházak népeire is, tehát a királyi birtokok jószágkormányzója — amint azt Holub József megállapította, — úgyszólván kezdettől fogva a közhatalom képviselőjeként szerepelt a vidéken. így szövődtek azután már a 1 Szent István törvényei. a Szent László I. tk. 41. c, II. tk. 9. és 11. c, III. tk. 12. c. 3 Hóman : A társadalmi osztályok i. m. 66. 1. 4 V. ö. u. o. 66. 1. és Váczy : Szimbolikus államszemlélet kora c. művével.
