Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)

víz, hol bukkan ismét elő. Itt világos karsztjelenséggel állunk szemben. A víznyelőben (ponorba) eltávozott víz a mészkő apró repedéseiben eltűnik és mint karsztvíz mozog tovább az erózióbázis, ebben az esetben a Fertő felé.

1 * * # A sopronmegyei hegyláncok között elterülő kis medencék legjellegzetesebbikét a Vulka-medencében találjuk meg. Északnyugatról a Rozália- és Lajta-hegység, délkeletről a Soproni-hegység és a Fertőmelléki dombsor és annak dudlerserdei részei határolják. A medence délnyugati fele miocénkori parti rétegek építette dombság, az északi fele pedig pliocén- és pleisztocénkori feltöltésű fiatal síkság. A kis medencét a Lajta-Rozália-hegységek közötti széles rés köti össze a vele egykorú bécsi medencével. Északkeleten a Vulka folyása mentén és délkeleten a soproni medencén keresztül a Kis-Alfölddel jut érintkezésbe. A medence a neogénkori tenger hagyatéka és nem más, mint ennek egykori öble, amely tengerszoros gyanánt a Rozália- és Lajtahegység között átvezetett a bécsi medencébe. A Vulka-medence tehát nem eróziós eredetű folyóvölgy, hanem régi tengerfenék, teknőszerű depresszió, amelyet ma a benne folyó patakok és folyócska nem mélyítenek, hanem feltöltenek. A medencét a Kárpátok kialakulásával egyidőben különböző irányú törések és repedések érték. Valószínű, hogy a Vulka és a beleömlő patakok eredetileg ezeknek a törésvonalaknak irányában folytak és az ezek révén keletkezett térszíni egyenetlenségek feltöltése után futásukkal ma is azok irányát jelzik. Nagymartontói Sellegszántó vidékéig pleisztocén lösz és agyag fedi a felszínt, amit északnyugat felől pannóniai rétegek határolnak. A pannóniai rétegekben fiatal széntelepeket (lignit) találunk. Ezek Pecsenyéd, Lajtaújfalu, Völgyfalu és Szarvkő határában fordulnak elő, de nagyobb mértékben csak Lajtaújfalun bányásszák. A délkeleti oldal ezzel szemben lévő szakaszán mediterraneus és szármáciai rétegeket találunk. Vulkapordánytól kezdődőleg a medence feneke ártéri üledék, amelynek két oldalt — Kismartonig és Szentmargitbányáig — kiszélesedő öblét pannóniai rétegek ölelik körül. Sérc táján a Fertőmelléki dombsor és a Lajta-hegység között az egész medence mintegy másfél kilométernyire szorul össze. Vulkapordánytól délkeletre őskori 1 Szelecz Arnold: Sopron vármegye településföldrajzának történeti vázlata. Kéziratos disszertáció Pannonhalmán. 3—4. lk. Sopron vármegye története. 2 17