Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)

Éles határokat vonnak tehát az egyházirend és a világi társadalom közé, amely ennek következtében, nyugaton a hűbériség formáiból kiindulva, nálunk is átveszi a hűbéri, a rendi gondolatot és a maga társadalmi körében is érvényesíti.

1 Nálunk, Magyarországon, Szent László uralkodása alatt kiváltságos helyzetet — rendi előnyöket — még csak az egyháziak és a királyi ispánok, a comesek élveztek. A magyar társadalom minden más rétege az ispánok (comesek) és a királybírók (judexek) hatósága alá tartozott. Nem estek kivétel alá tehát sem a királynak, sem a hercegeknek, sem másoknak házanépei, a familiáris és miniszteriális szolgálatot végző elemek. A királybíró mindenkinek küldhetett pecsétet, azaz mindenkit maga elé idézhetett, kivéve az egyháziakat és az ispánokat.

2 A kiváltságok elérésére törő társadalmi elgondolások azonban már Kálmán király idejében éreztették hatásukat. Kálmán király kora megindítójává lett annak a megmozdulásnak, amely a XIII. század közepén az egységes nemesi társadalom kialakulásával zárult le. A királyok által adományozott kiváltságok, (exemptiók) mind több és több elemet ragadtak egy különleges jogokkal és különleges kötelezettségekkel kitüntetett társadalmi réteg soraiba. Ezeknek a kiválságoknak a vitézi juss volt az alapjuk és ez a jus militare exemptiót jelentett a királybíró és a megye ispán hatósága alól, aminek következtében a kiváltságosak a királyi udvar, a királyi kúria bíráskodása alá kerültek. A Kálmán király által létesített és a kiváltságos elemek bírói fórumaként szereplő synodus ugyanis nem tudott gyökeret verni és ezért a királyi kúria ispánja, a nádor lett a kiváltságoltak általánosan elismert bírája. Ezek a kiváltságos elemek nem a megyei ispánok zászlai alatt, hanem a király személyes kíséretében szálltak hadba és kiváltságuk csakhamar sérthetetlenséggel, immunitással is párosult. Ez az immunitás azután a kiváltságolt király körüli hivatalnok-arisztokráciának a földesúri népeit is fölmentette bizonyos fokig az adózás terhétől és a megyeispán bíráskodásától. Ezek a kiváltságos elemek Kálmán idejében a király és hercegek környezetéhez tartozó nagyobb udvari emberek, az úgynevezett királyi és her1

V. ö. Váczy Péter : Die erste Epoche des ungarischen Königtums. Pécs, 1935. c. művével. 2 Szent László III. törvénye 25. cikkelye: «Possit iudex sigillum suum mittere super quoscumque exceptis presbiteris et clericis, necnon comitibus».