Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)
cegi miniszteriálisok és a király tágabb értelemben vett famíliájának, házanépének, udvarának kisebb-nagyobb szolgálatokat teljesítő tagjai voltak. 1 A XII. század folyamán azután egyre több szabad magyar ember nyer kiváltságot és a XII. század végén a jus militare, a vitézi juss már az adományos nemesség nagy részének jogává, immunitásává, kiváltságává vált. Az egykori Kálmán király korabeli familiáris-miniszteriális elemeknek a kiváltsága a század végére annyira kiszélesült, a szabad társadalom oly tekintélyes tömegét zárta magába, hogy a XIII. század elején már joggal a nemesek országos szabadságának tekinthették. A comesek és a nagyobb miniszteriálisok Kálmán-kori kiváltságaiból tehát egy egyre szélesedő, demokratizáló folyamat sodrában a XIII. század elejére kialakult a minden nemest megillető nemesi szabadság, az aurea libertás. Ez a magyar nemesi társadalom az oklevelek szavai szerint hűbéri formák között élt, magát a király szolgájának vallotta. Ez a hűbériség azonban csak formai volt és merőben különbözött a Nyugaton az uralkodó famíliájából, a harcos elemek számának növelésével kiszakadt hűbéri társadalomtól. 2 A tények vizsgálata során megállapítható, hogy Magyarországon hűbéri rendszerrel nem találkozunk. A hűbéri berendezkedés gondolatának magyar kutatói és előharcosai az oklevelek serviens regis seu nobilis — a király szolgája vagyis nemese — kifejezését a hűbéri korszak jel en tőségnélküli maradványának tekintik és Erdélyi László hatása alatt a servienst egyszerűen a hűbéres katonával helyezik egy sorba. Ezért azután a servientes regis kifejezése alatt általánosságban a király magán szolgálatába szegődött vitézeket értik és úgy gondolják, hogy 1222-ben a királyi hűbéresek egyetemlegesen kényszerítették ki az Aranybullát a királytól. 3 Ezzel szemben már Szekfü Gyula is kimutatta, hogy a serviens szolgálata nem nyugodott hűbéri jellegű birtokadományon. 4 Váczy Péter pedig rámutatott arra, hogy a serviensek szolgálataik fejében 1 V. ö. Váczy Péter : A szimbolikus államszemlélet.. . 76—77. lk. — A jus militare kifejezést Váczy a lengyel alkotmánytörténetből vette. A tartalom kifejezésére mi is jól használhatjuk. 2 U. o. 79-81. lk. 8 U. o. 71., 15-17. lk. 4 Szekjű Gyula: Serviensek és familiárisok. Bp. 1912.
