Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)

felgyújtották a hidat mielőtt minden csapatuk átkelt volna azon és így sokan közülük a Rábca déli partján vesztek. A vert sereggel a császár október 25-én ért Hainburgba, de makacsságát a kudarc nem törte meg. Hainburgban találkozott a császár északi seregével is, amely az ország egyrészét elpusztítva, baj nélkül ért oda. 1 Hiába lépett közbe a béke érdekébe IX. Leó pápa és Hugo clunyi apát, Henrik 1052 júliusában a veszedelmes dunántúli vidéket elkerülve, Pozsony ostromára indult. Komoly hadműveletekre azon­ban mégsem került sor, mert az Endre király kérésére személyesen Pozsony alá jött IX. Leó pápa visszavonulásra és béke elfogadására birta Henriket. Nem lehetetlen, hogy ekkor az Abától átengedett Neumark — a Lajtától nyugatra eső határsáv — ekkor ismét egyidőre visszakerült. A XI. század ötvenes éveiben a Semmering vidékén, a Schwarza mindkét oldalán a Piestingig egy új határőrgrófságot alakítottak, az úgynevezett pütteni grófságot. Ezt száz év múlva, 1158-ban a korán elhalt II. Ekbert formbach-pütteni gróftól a vele rokonságban álló stájer Ottokár vette birtokába, majd IV. Ottokár halála után 1192-ben a stájer hercegséggel együtt Lipót osztrák herceg birtokába jutott. Másfélszázados fennállása során azonban ugyanazt a szerepet ját­szotta, mint a magyar gyepürendszer. Alig állt helyre a béke, a határmenti ellenségeskedések, portyá­zások ismét megkezdődtek. Gebhardt püspök és Konrád bajor herceg, a két erőszakos ember, akik három éve együttesen építették fel Hainburg várát a magyarok ellen, összeveszett. A császár a püspöknek adott igazat és megfosztotta Konrádot hercegségétől, aki erre dacosan Karinthiába, majd pedig Magyarországba menekült. Itt mindenáron a békekötésről akarta lebeszélni Endrét és 1054-ben egy magyar csapat élén Karantániába — a mai Stájerországba — tört. 1055-ben folytatta betöréseit Karin­thiába és Ausztriába, úgyhogy két éven keresztül a határvillongások és a portyázások napirenden voltak. Konrád bajor hívei a császár bosszúja elől egyre nagyobb számban menekültek Magyarországba és magyar segítséggel Konrádot akarták trónra emelni. Henrik erős keze és Konrád 1055-ben bekövetkezett halála véget vetett a moz­l Paaler i. m. I. 98-101. lk. - Hóman, I. 265 - 266. lk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom