Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)
A palás kristályos kőzetek gneisz és csillámpala itt is szigetszerűen lépnek fel Bánfalva, Ágfalva, Brennberg között és különösen Brennbergbányától a Károlymagaslatig és a sopronnyéki országútig fordulnak elő a felszínen. A magánosan álló Harkai-domb is ilyen gneisz kúp. A kristályos palákra közvetlenül mediterraneuskori képződmények rakódtak, amelyek Brennberg-bányától nyugatra a hegység főgerincét és oldalágait teljesen beborítják. Ezekben a rétegekben barnaszén telepek vannak, amelyeket Brennbergbánya és Récény mellett fejtenek is. A Soproni-hegység legjelentősebb röge a Brennberg, amelyet általában a Soproni-hegységgel szoktak azonosítani, pedig voltaképpen csak annak középső részét foglalja el. A Soproni-hegység kristályos gerincének keleti felén nincsenek tengeri lerakodások, hanem csak délen Sopronnyék és Récény, északon pedig Sopron és Nagymarton felé helyezkedik el a mediterraneus mészkő és homokkő. Kisebb területen Soprontól keletre és Harkától délre is fordulnak elő. Lehetséges, hogy a pannóniai tenger idejében a kristályos gerinc félsziget volt, de nincs kizárva az se, hogy alacsonyabb társaival együtt ezt is tenger borította. A Brennberg hosszas háta ugyanis el van törve és árkos besüllyedés nyergeli át. Ebben a besüllyedésben alsómediterrán (alsó miocén) korból származó, széntelepekkel tarkított rétegek vannak, amelyek közvetlenül a kristályos palákon fekszenek. Ezek a széntelepek hatalmas, miocénkori ősnövényzet létezéséről tanúskodnak. Ez a növényzet elkorhadt és az alsómediterráneus homokkővel együtt vastag takarót képezve akkor került az árkos besüllyedésbe, amikor tömegét még nem érte a külső erők hatása következtében pusztulás, különben érthetetlen lenne nagy vastagsága. A környező tönkök töredékeinek lassú kiemelkedésével ugyanis a brennbergi barnaszénrétegekkel egykorú hasonló harmadkori rétegek oly magasra kerültek, hogy könnyen lepusztultak, így csak a brennbergihez hasonló, árkokba lesüllyedt darabjaik maradtak meg. A Brennberg széntelepei különben egyidősek a salgótarjáni szenekkel, de Brennberg érdekességéhez hozzátartozik az, hogy itt bányásztak Magyarország területén először szenet és hogy itt van a legrégibb szénbányaüzemünk. A Soproni-hegységben a lajtamész csak kis területeken a déli lejtőkön, Récény és Sopronnyék vidékén fordul elő. Ugyanígy a szarmata és a pannónia emelet rétegei sem játszanak különösebb szerepet.