Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)

alakult. Csakhogy — veti ellen — Szent István és kortársai az ily megerősített pontokat nem burg-nak, hanem várnak, azok kormányzóit pedig nem gráf-oknak, hanem ispánoknak, az alájuk tartozó várnépeket pedig várjobbágyoknak és nem purgar-oknak nevezték. Eredményeit összegezve arra a megállapításra jutott, hogy a várnépek a városlakó elemek polgár neve még a német hatás előtt — tehát ha ennek legkorábbi érvényesülését már 1150 tájától számítjuk — már a X—XI. században kialakult. Karácsonyi szerint tehát ez a szó részben a népelem is a szláv plugár szóból származik. Tagányi Karácsonyi érvelését nem tette magáévá.

1 ő a polgár szót a XI. századból származó német jövevényszónak tartotta, amikor az még csak várnépbelit jelentett és amely értelemben még a XIII. században is használták a civis és civilis szót. Karácsonyinak az állítását, hogy Polgár faluneveknek abból a plugár szóból kellett származniuk, amely földművelő városi polgárt jelentett, «szörnyű tévedésének és önmagának való ellenmondásnak minősíti, mert ezen az alapon már a XI. században, de legalább is a XII. század elején nálunk már városi polgárokat, tehát városi intézményt tételez fel. Tagányi azzal érvel, hogy a városi intézmény ekkor még Németországban is csak csecsemőkorát élte és hogy ott is először csupán csak a régi római városok talaján kezdett ébredezni. Elfelejtette tehát Tagányi, hogy a római romokon nálunk is indulhatott német hatás nélkül is város képződés. A püspöki székhelyek és már a XI. században nevezetességre jutott nagyobb helyek, mint Esztergom és Fehérvár, szintén csak a királyi vármegyei szervezet keretébe, vármegyei tisztek igazgatása alá tartoztak. Ezeknek a helyeknek, Tagányi megállapítása szerint, nem volt városi önkormányzatuk és lakóik sem voltak városi polgárok, hanem vagy várnépbeliek (civis, civiles), vagy a szintén a vármegyei szervezetbe illeszkedő vendégek (hospes). A városi polgárság, vagyis az önkormányzattal, vásártartási joggal rendelkező középkori városlakó népek beköltözését a városi önkormányzat kialakulását ezért a német elem előnyomulása val hozta kapcsolatba. Ez az elgondolás nem volt új, hanem csak újabb hangoztatása és alátámasztása a magyar történettudomány körében hangoztatott német hatás elméletének. 1 Tagányi Károly : Karácsonyi új magyarázata a polgár szó eredetéről. Magyar Nyelv, 1909. 110. 1.