Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)

A királyi vármegyéknek ez a Megyer-törzs hatalmát gyarapító fűzére élénken emlékeztet Árpád fejedelem politikájának követésére, aki a nemzet egységét tartva szeme előtt, saját törzsének egymáshoz kapcsolódó szállásait az egész ország területének gerincévé tette. Szent István szintén felismerte ennek a birtokláncolatnak katonai és gazdasági jelentőségét és vármegyéinek láncsorával kapcsolta egymáshoz az ország keletét és nyugatát. A Megyer-törzs szállásbirtokain szervezett királyi vármegyéknek — amelyek határa eredetileg talán a nagyobb nemzetségek szállásaihoz alkalmazkodott — ispánjai a királyi családdal rokon nemzetségek vezetőinek sorából kerültek ki. Szabolcs a Csák-nemzetség X. századi őse volt és ivadékai közül egy Szent István idejében is viselte ezt a nevet és a föld, amit királyi rokona és ura igazgatása alá rendelt, az ő hatalmának határa, vagyis szlávosan megyéje lett. Doboka szintén Szent István kortársa és rokona volt. A legnagyobb, aránylag a legnéptelenebb, mert a legmocsarasabb területen uralkodó egyik megyer-törzsbeli Szolnok ispán a Péter bukásakor kitört pogány lázadás alkalmával, a Szent Gellért vértanuságát látó sziklák lábánál pusztult el. Solt megye a fejedelmi család egyik ősének nevét, tehát a királyi családban azután is használatos személynevet, viselte. Pest, Fehér és Esztergom már annyira a királyi család birtokainak szívében feküdtek, hogy ezeket a részeket már talán ezért is inkább a területükön lévő nagyobb városok után nevezték így el. Az erdős Pilis és valamivel odább Veszprém és messzebb nyugaton Mosón már megint személyneveket viselnek. Veszprém Szent István lengyel unokaöccse volt, Mosón és Pilis pedig talán szintén a királyi család rokonai voltak.

1 Az így, kétségtelenül a legelsők sorában megszervezett Megyertörzsi terület, a király politikai és gazdasági hatalmának biztos alapjává vált, mert erre támaszkodva, most már nyugodtan indulhatott meg az ilyen egységes gazdasági és védelmi szervezettel nem rendelkező többi törzsi területek és a rajtuk esetleg elszórt kisebb megyertörzsi szállások és a birtokba nem vett földek megszervezése. Szent István királyunk hűséges és kétségtelenül hadvezéri talentumokkal ékes derék német lovagja Hont, aki Pázmány nevű testvérével együtt jött királyi udvarába, a fejedelmi székvárostól északra eső 1 V. ö. Hóman Bálint : Magyar Történet, I. 219-222. lk;