Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)
felé a németek és uralmukat lassan az Enns alatt fekvő vidékre is kiterjesztették. A németek dunamenti előnyomulásának eredményeként egy új keleti bajor határgrófság keletkezett. Már Adalbert passaui püspök korában (945—971) és később még 972-ben is egy Buchard nevű őrgrófot említenek itt, aki talán azonos azzal, aki Arnulfnak a volt bajor, hercegnek a leányát vette feleségül. Ez az új keleti határgrófság — amint az a birtokadományozások alapján kitűnik — St. Pölten és az ú. n. Wachau vidékét is magába foglalta és ekkor a magyar határt a jobbparti Traisen és a bal parti Kamp folyók vonalánál kell keresnünk. 1 A határ kérdése azonban igen bizonytalan és csak föltételesen fogadhatjuk el a hetvenes évek határvonalául, helyesebben határsávjául a Traisen és a Kamp vonalát, mert hiszen 984-ben az ettől nyugatabbra fekvő Melk várát fegyverrel kellett Luitpold őrgrófnak a magyaroktól elfoglalnia. Nincs azonban kizárva, hogy a magyarok Melk várát, miután egyszer már előbb kiürítették, 976 táján ismét birtokukba vették. 976 nyarán ugyanis Burchard őrgróf elvesztette méltóságát és a bajor keleti határgrófság Luitpoldra szállt és így nagyon könnyen meglehet, hogy a kormányválság okozta zavarokat felhasználva, a határszéli magyar ágak egyike ismét átkelt a Traisenen és ott egyes területeket birtokába vett. Ellenkező esetben fel kell tennünk, hogy az említett birtokadományok nem ténylegesen német fennhatóság alatt álló területre vonatkoztak, ami bizony szintén lehetséges. Luitpold őrgróf, akire II. Ottó császár 976-ban a keleti bajor határgrófságot bízta, a Babenberg fejedelmi család sarja volt, amely család azután férfiágon való kihalásáig egész 1246-ig uralkodott a határgrófságban, amelyet 996-ban említenek először Ostarrichi, vagyis Ostreich, österreich, azaz Keleti-ország néven. 2 A Németbirodalom alkotmánya értelmében az őrgróf sokkal nagyobb hatalmat gyakorolt az uralma alá tartozó területen, mint a gróf. Nagyobb katonai és bírói hatásköre volt és jogában állt azonkívül, hogy tartományi üléseket tartson, amelyeken a határgrófság nagyjainak meg kellett jelenniük. Az új osztrák tartománynak a bajor hercegség területéből való kialakulását azonban leginkább az fejezte 1 Huber i. m. I. 131-132. lk. 2 U. c: I. 156-157. lk.
