Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)

apáikra erőszakolt kereszténység és így — akárcsak a morvák — fölvették a pogány magyar szokásokat. A magyarság azután — török népek szokása szerint, — az önként csatlakozott avarokat előcsapatként használta és mintegy saját törzsszövetségébe beiktatta. Sopron vármegye területét a magyarság 907-ig nyugatra induló hadi vállalatai felvonulási terepéül használta. Az itt meghúzódó avar nemzetségek ekkor már valószínűleg vagy csatlakoztak a magyarsághoz vagy elpusztultak. Ha megmaradtak, akkor a mai Sopron megyében lakozó avar töredékeket, hihetőleg, Solt fejedelem idejében összegyüjthették és röviddel a besenyők idetelepítése előtt a Sár- (Lajta-) hegység és a Duna közé telepítették át és ezzel a Nyék-törzs által megszervezett avarság mint székely határőrség a későbbi Mosón vármegye keretébe tartozott, Sopronban talán csak egy-két tekintélyesebb nemzetségük szállásain éltek tovább a magyarságba gyorsan beolvadó töredékeik. Azt ma még részletkutatások hiányában természetesen nem lehet eldönteni, hogy az egyes helynevek eredete, illetve a falvak ősi lakossága magyar, avar-székely avagy besenyő volt-e. Ezen a téren ma még meg kell elégednünk a lehetőségekkel. Le kell azonban szögeznünk, hogyha Sopron vármegye területén nagyobb számú avarság élt, úgy annak zöme a magyar törzsszövetség elővédjeként a mai Bécsi-medencében helyezkedhetett el és régi szállásainak fertőntúli részét a hasonló célzattal letelepített besenyők foglalták el. Később azután, amikor Szent István idejében, a német előnyomulás következtében nyugati határaink védelméről tüzetesebben kellett gondoskodnunk, a Selyeg, a Lajta és a Fertő partjára telepített besenyőink vették át a soproni részek védelmét. Az eredetileg Sopronból is származó Bécs környéki avarjainknak pedig a mai Mosón és Pozsony vármegyék határainak védelme jutott. A vasi és zalai avar töredékek pedig az őrség és Göcsej vidékén helyezkedtek el. A határőrnépek ezen törzsi elhelyezkedése azután, amint látni fogjuk, a királyi vármegyék szervezésekor éreztette hatását. * * * A magyar határvédelmi rendszer kiépítésével egyidőben a németek is kiépítették a maguk határőrszervezetét, ami a német nemzetiségű elemek térfoglalását jelentette. Ezt a tevékenységüket nagymérték-