Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)
soproni Majádot a szilágy-szatmár-szabolcsi birtokrészekkel együtt találjuk a hatalmas Gut-Keled-nemzetség kezében, szintén arra következtethetünk, hogy ezek a birtokok már régebbtől fogva is valaminő kapcsolatban voltak egymással. 1 Világos tehát, hogy Majád comes nemzetségének Sopronban és Külső-Szolnokban is voltak szállásföldjei. Erre mutat mindkét helyen a Majád név. Majád comes nemzetsége pedig a besenyő eredetű Tomaj nemzetséggel volt azonos vagy annak egy igen közeli hajtása lehetett. Ezt bizonyítja az Urkunddal nemzetségi alapokon való osztozkodás. A nemzetség besenyő eredetét igazolja, hogy a KülsőSzolnokban, Szabolcsban, Szatmárban levő határos részeken besenyő eredetű falvak Szopor, Majád, Csama szomszédságában volt birtokos és az, hogy ott Kővár vidékén szintén egy bizonyos, rokonnépi eredetre mutató, önkormányzattal rendelkező közigazgatási kerület alakult ki, amelynek szervezete élénken emlékeztet a soproni Rábaköz besenyő hagyományokban gyökerező szervezetére. Majád comes nemzetségének birtokviszonyai azonban — mint már jeleztük — élénk kapcsolatot tételeznek fel a Tomaj-nemzetség és a német eredetűnek tartott Gut-Keled-nemzetség között. Ezek a kapcsolatok a két nemzetség közös tőről való eredetét tételezik fel. A Tomaj-nemzetség, amelynek tagjai sorába ezek szerint Majád comes is tartozott, hasonlóképpen az Osli, Veszkény és méginkább a Szák nemzetséghez, szintén különböző vidékeken volt birtokos. Thonuzoba (Tanisz-aba) ősi, tiszamenti szállásain a XIII. században az Abádi ág volt birtokos. Innen telepítették királyaink, valószínűleg a többi besenyők megyeszervezetbe való elhelyezésével egyidőben, Nógrádba a nemzetség Losonci-ágát, a Dunántúlra pedig a LesenceTomaji-ágát. Innen a Tisza mellől, Külső-Szolnok és Szabolcs részeiről került a Fertővidékre és a távolabbi szilágy-középszolnoki részekre a Majádi-ág. Kelet felé Szabolcs és Szatmár határos részeire a Henei- és Sárvár monostori-ág terjeszkedett. A Majádi-ág és a Sárvármonostori-ág csakhamar nagy önállóságra tett szert és mint önálló Gut-Keled-nemzetség kezdett szerepelni. A Sopronmegyében birtokos Gut-Keledek, Majád (Szentmargita), Dorog (Darázsfalva), Oszlop, Meggyes, Kismarton és Kőhid1 Karácsonyi János: A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig... II. 56- 70. lk. Sopron vármegye története. 12 177
