Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)

soproni Majádot a szilágy-szatmár-szabolcsi birtokrészekkel együtt találjuk a hatalmas Gut-Keled-nemzetség kezében, szintén arra kö­vetkeztethetünk, hogy ezek a birtokok már régebbtől fogva is vala­minő kapcsolatban voltak egymással. 1 Világos tehát, hogy Majád comes nemzetségének Sopronban és Külső-Szolnokban is voltak szállásföldjei. Erre mutat mindkét helyen a Majád név. Majád comes nemzetsége pedig a besenyő eredetű Tomaj nemzetséggel volt azonos vagy annak egy igen közeli hajtása lehetett. Ezt bizonyítja az Urkunddal nemzetségi alapokon való osztozkodás. A nemzetség besenyő eredetét igazolja, hogy a Külső­Szolnokban, Szabolcsban, Szatmárban levő határos részeken besenyő eredetű falvak Szopor, Majád, Csama szomszédságában volt birtokos és az, hogy ott Kővár vidékén szintén egy bizonyos, rokonnépi ere­detre mutató, önkormányzattal rendelkező közigazgatási kerület alakult ki, amelynek szervezete élénken emlékeztet a soproni Rábaköz besenyő hagyományokban gyökerező szervezetére. Majád comes nemzetségének birtokviszonyai azonban — mint már jeleztük — élénk kapcsolatot tételeznek fel a Tomaj-nemzetség és a német eredetűnek tartott Gut-Keled-nemzetség között. Ezek a kapcsolatok a két nemzetség közös tőről való eredetét tételezik fel. A Tomaj-nemzetség, amelynek tagjai sorába ezek szerint Majád comes is tartozott, hasonlóképpen az Osli, Veszkény és méginkább a Szák nemzetséghez, szintén különböző vidékeken volt birtokos. Thonuzoba (Tanisz-aba) ősi, tiszamenti szállásain a XIII. században az Abádi ág volt birtokos. Innen telepítették királyaink, valószínűleg a többi besenyők megyeszervezetbe való elhelyezésével egyidőben, Nógrádba a nemzetség Losonci-ágát, a Dunántúlra pedig a Lesence­Tomaji-ágát. Innen a Tisza mellől, Külső-Szolnok és Szabolcs ré­szeiről került a Fertővidékre és a távolabbi szilágy-középszolnoki ré­szekre a Majádi-ág. Kelet felé Szabolcs és Szatmár határos részeire a Henei- és Sárvár monostori-ág terjeszkedett. A Majádi-ág és a Sárvármonostori-ág csakhamar nagy önállóságra tett szert és mint önálló Gut-Keled-nemzetség kezdett szerepelni. A Sopronmegyében birtokos Gut-Keledek, Majád (Szentmar­gita), Dorog (Darázsfalva), Oszlop, Meggyes, Kismarton és Kőhid­1 Karácsonyi János: A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig... II. 56- 70. lk. Sopron vármegye története. 12 177

Next

/
Oldalképek
Tartalom