Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)

pordány (Vulkapordány) tulajdonosai voltak. Ott volt tehát birtokuk, hol a helynevek után ítélve Majád comesnek és nemzetségének is a birtokai voltak. Ez a terület pedig eredetileg besenyő és nyéktörzsi lakosságú föld volt.

1 * * * Sopron vármegye X. és XI. századi népességének vizsgálata során tüzetesebben kell foglalkoznunk az esetleg beolvadt avarsággal is. Azt már láttuk, hogy a IX. században Pannóniában laktak avarok. Ebben senki sem kételkedhetik, mert ezeket az avarokat Einhard és más egykorú, megbízható történeti források említik. A forrásokban azonban pontosabb helymeghatározásról — láttuk — csak két esetben van szó. Einhard említi meg azt, hogy 805-ben Theodor, a keresztény avar fejedelem, a szlávoktól szorongatott avarok számára Nagy Károlytól Sabaria és Carnuntum között, tehát Vas, Sopron és Mosón vármegyékben kért lakóhelyet. Einhardon még csak a Conversio Baguariorum et Carantanorum említ avar területet a Rába és a Balaton között.

2 Németh Gyula megállapítása szerint azt, hogy a Dunántúlon és a Felvidéken másutt is laktak volna avar töredékek, fel lehet tételezni, de róluk semmi tudományosan elfogadható véleményt sem lehet mondani. Rámutatott továbbá arra is, hogyha a honfoglaló magyarok jelentős avar néptöredéket találtak volna a Dunántúlon, ezekről a honfoglalás kútfői föltétlenül szólanának, helynevekben vagy egyéb emlékeinkben nyomuk volna. Figyelembe kell továbbá vennünk azt is, hogy az avarok már keresztények kezdtek lenni, ami mindenesetre megindította a környező népekkel való összeolvadás folyamatát, ami kevés számukból is következik, hiszen — írja — még a szlávok is kiszorították őket.

3 Ez a fenti szinte túl tárgyilagos állítás az avar népelem jelentőségét a magyar megszállással és népességgel kapcsolatban nagymértékben alászállította. Nem jelenti azonban azt, hogy Magyarország 1 Belitzky János : A magyar törzsek és nemzetségek vándorlása ... i. m 81-83. lk. 2 A Magyar Honfoglalás Kútfői. 307. 1. 3 Németh Gyula : A székelyek eredetének kérdése. Századok, 1935. 140. 1. Megállapításait pesszimisztikusnak és nem mindenben helytállónak véljük. Részletkutatások hiányában azonban nem nyilatkozhatunk.