Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)

A Föld kialakulásának korszakokra osztásával az idők beláthatatlan messzeségének természetes alkotómunkáját igyekeztek a geológusok az egymásutániság sorrendjébe hozni. Mennyi ideig tartottak ezek a korszakok? — Nem tudjuk. Csak sejtjük, hogy a mai Európa talán ötszázmillió esztendő hegyeket építő és temető, tengereket síkságokká feltöltő és szárazulatokból tengereket alkotó munkájának az eredménye.

1 * * * Sopron vármegye területe két, egymással domborzatilag teljesen ellentétes részből épült fel. Ezek a nyugati hegyvidék és a keleti síkság, A vármegye és a szomszédos területek földrajzi képének kialakulása és jelenlegi tájrajza a Kárpáti-medence keletkezésének természetes következménye.

2 A nyugati hegyvidék kialakulására és szerkezetére nézve az Alpok és az azok folytatását képező Kárpátok tektonikája az irányadó. Az Alpok kristályos övezetének északkeleti végén délnyugat-északkeleti irányú törésvonalak lépnek fel. Az ilyen törésvonalakat kárpáti-irányú törésvonalaknak szokták tekinteni. Sopron megye észak-nyugati területén az ezen törésvonalak irányának megfelelő csapású hegygerincek jöttek létre, amiért is a Rozália- és a Lajta-hegységet a kárpáti vonulathoz tartozóknak szokták számítani. A Keleti-Alpok fő kristályos láncának gerincét a Hohe-Tauern és a Niedere-Tauern vonulatai alkotják. Ez a kristályos vonulat a Semmering hágónál lealacsonyodik és így lealacsonyodva folytatódik tovább a Rozália-hegységben, amelynek harmadkori rétegekkel körülvett gneisz magja szorosan összefügg a Wechsel-masszívummal (hegységgel). Tehát a Rozália-hegység szertörténete. A Föld c. műben. Budapest, 1906. 120. s köv. lk. — Prím Gyula : Európa természeti földrajza. Budapest, 1923. 168—25. lk. 1 Prinz Gyula : Európa természeti földrajza. 25. 1. 2 Sopron vármegye az ország közepes nagyságú vármegyéi közé tartozik. Területe 1910-ben 3127 négyzetkilométer, lakossága 249,578 lélek volt. A békeszerződések után 1930-ban a megye területe 1798 négyzetkilométer, lélekszáma 143.344. Sopron törvényhatósági jogú város területe 130 négyzetkilométer, lakossága pedig 1930-ban 35.887 lélekből állott. Hét járásából megmaradt négy : a csepregi, csornai, kapuvári és soproni. Ez utóbbinak délnyugati részét, valamint a felsőpulyai, kismartoni és nagymartom járásokat Ruszt és Kismarton városokkal egyetemben Ausztriába, illetve az újonnan szervezett Burgenlandba kebekezték be és így jelenleg a Német Birodalomhoz tartozik.