Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)

Ugyanazok a kételyek, amelyek a Harka falu törzsi hovatartozásánál némileg fennállanak érezhetők a Sopron helynévvel kapcsolatban is. Okleveles adataink szerint ugyanis a Sopron személynév a XIV. század derekán a Gut-Keled-nemzetség egyik tagjának volt à neve.

1 A Gut-Keledek pedig — amint máshol kimutattuk — a besenyő Tomaj-nemzetséggel álltak szorosabb kapcsolatban,

2 ámbár esetleges nyéktörzsi származásuknak is lehetnek alapjai. Sopron vármegyében ezeknek a X. század folyamán a Maros mentén és Erdélyben szereplő nyéktörzsi és besenyő személyeknek nevével azonos helyneveket találunk. A Gyula, a Beliüd =• Beled, a Saruid, a mosoni Tétény, esetleg a soproni Maglóca és a kétséges Harka, mind arra mutatnak, hogy az erdélyi gyulák és a velük szoros kapcsolatban álló erdélyi vagy marosmenti besenyő Beled-nemzetsége itten feltétlenül birtokosok. Megerősíti és nagy súllyal támasztja alá ezt a feltevésünket az a tény, hogy a Szent István által Péter és Pál apostolok tiszteletére alapított óbudai egyház birtokai a fogságba vetett Gyula nemzetségének szállásaiból kerültek ki.

3 Ezek a soproni birtokok főleg a Sár és a Selyeg partjain feküdhettek. Az egykor valószínűleg jóval nagyobb és a Bécsi-medence területére is átnyúló birtoknak utolsó tagját III. Béla királlyal cserélte el az óbudai káptalan.

4 Az óbudai egyház nyilván olyan nemzetségi birtokokból nyerte adományát, amelyek már Szent István kora előtt kerültek a fogságba vetett Gyula nemzetségének, a XII. századi Gyula-Zsombor-nemzetségnek a birtokába. Tehát a Sár és a Selyeg vidékén már a X. század második felében kialakult nemzetségi birtokmegoszlást találunk, ami már eleve föltételezi, hogy ez a terület nem lakatlan gyepüelve, hanem törzsileg szervezett szállásterület volt. A Tétény vezér nemzetségének és népének a későbbi Gyula-Zsombor-nemzetségnek idekerülését a besenyő Beled nemzetségének és népnek idekerülésével egyidőre, a X. század közepe tájára, vagyis Anonymus meghatározása szerint Solt

5 vagy talán Taksony

6 idejére tehetjük. 1 Anjoukori okmt. 374—376. lk. 2 Belitzky János : A magyar törzsek és nemzetségek vándorlása. I. m. 82. 1. 3 Képes Krónika, 39. fejezet. 4 Nagy, I. 5-6. lk. 5 Anonymus gestája 57. fejezet. 6 Sebestyén Gyula : Az avar-székely kapcsolatok emlékei. Budapest, 1899. 43 - 44. lk.