Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)
A Sopron vármegye területén birtokos ősi nemzetségek közül magasan kiemelkedett a harkák nemzetsége, a Lád- vagy Vér-Bulcsunem. Sopronmegyei birtokaiknak, Ládonynak, Kainak és Harkának sorsával már az előzők során foglalkoztunk. Itt csak annyit jegyzünk meg, hogy azon az alapon, ahogy a harkák birtokait kimutattuk, ki tudtuk mutatni még a Kér-törzsbeli Derecske, a fejedelmi Árpád, a Tarján-törzsbeli Szemere és a besenyő Tomaj-nemzetségek és még számos egyebek egyes birtokait is. A Kér-törzs kötelékében élő nemzetségek egyikét Döröcske, azaz Derecske nemzetségnek hívták. A Döröcske, Derecske helynevek ugyanis a Kér-törzs vonulásának területén, Heves és Bihar, továbbá Somogy, Veszprém és Sopron megyék területén fordulnak elő. A XIII. században szereplő Döröcske az akkor tolnai, ma somogyi Döröcskén volt birtokos. A nemzetség nevével azonos birtokok elhelyezkedése szinte kétségtelenné teszi a kértörzsi származást és ezért az erdős vidékre elvetődött sopronmegyei Derecskét is XI—XII. századi kértörzsi eredetű szállásnak tekinthetjük. 1 Azt már szintén láttuk, hogy a soproni részeken elsősorban a tölgyerdők vidékét szállta meg a magyarság. Ezen a vidéken Ládony-, Kál- és Kér-birtokok határán szerzett magának szállásföldet az Árpádházi Tormás, Bulcsúnak bizánci útitársa, kétségtelenül rokona és barátja. Az a tény, hogy Tormás Bulcsúval együtt járt követségben, a görög császári udvarban a köztük kialakult szoros barátságra mutat. A feltételezett rokoni kapcsolatokat pedig az látszik megerősíteni, hogy a soproni területeken egymás közelében voltak a szállásföldjeik. Ugyanis Árpádházi Tormás szállásai közé tartozott az a Kér nevű birtok melletti föld is, amelyet a középkorban Tormás-Kernek neveztek. Ugyanígy a fejedelmi család birtokai közé tartozhattak a rábaközi Gécse szállásbirtok, amely a ma a Megyer dűlővel együtt Rábatamási határába tartozik. Lehetséges továbbá, hogy az Árpádházi Tevel birtokainak egyikét képezhette a Beled határában lévő Tevelin birtok, ma dűlő. A Tarján-törzs Szemere nemzetségének pedig messzire sodródott szállásai voltak a Repce-menti Szemere falu es a Ság határában lévő Tarján dűlők. 2 1 Csonki i. m. III. 605. 1. 8 V. ö. a XIX. század derekán készült kataszteri térképek adataival.
