Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)

Sopron vármegye földjén azonban nemcsak a Kér-, a Megyerés a Tarján-törzs nemzetségei szálltak meg, hanem már igen korán egy Nyék és egy jelentős besenyő törzstöredék is otthonra talált. A soproni nyékek és besenyők a határőri és előharcosi szerepük miatt annyira szoros kapcsolatokban álltak egymással, hogy térbeli elhelyezkedésük tárgyalásánál kölcsönös szempontokat kell figyelembe vennünk. Tudjuk, hogy a magyarok, átvéve a türk hadi- és társadalmi berendezkedés formáit, a csatlakozó rokonnépeket előcsapat gyanánt állították hadrendszerükbe. Konstantinos Porphyrogenetos adatai alapján Németh Gyula megállapította, hogy a Nyék-törzs és a kabarok három törzse látták el ezt a szolgálatot. Szerinte a «nyék» szó a «gyepu» szónak változata és valószínűnek tartja, hogy a Nyék-törzs amely ezek szerint a nyékek, a gyepük népe, egy már régebben csatlakozott, finnugor név alatt rejtőző, török eredetű törzsünk, amelyre a határvédelem, illetőleg az előőrsi szerep volt bízva.

1 Karácsonyi a Nyék-törzset a Maros-Tisza-Duna közén szerepelteti. Egybevetve térképeinket a megfelelő módosítással a Karácsonyi-féle

2 Nyék-törzset azonosnak vehetjük a Hóman-féle Gyuláktörzsével.

3 A törzs ottani elhelyezkedése ellen az ősi hadászat elvei alapján semmit sem szólhatunk, mert azon a területen a Gyuláktörzse a besenyő, a bolgár és az esetleges görög támadásoknak legjobban kitett déli, délkeleti és keleti határokat védte. Egyes Gyula nevű telepeik egész Szatmár és Máramaros megyékig kinyomozhatok, ami igazolja a többi törzsek által megszállott terület peremén való elhelyezkedésüket. Határőr-elővéd szerepüket és szétszóródásukat a többi törzsi terület peremén igazolja, hogy például Hont vármegyében az Ipoly északi partján lévő Nyék falvak az északi előőrsök szerepét tölthették be.

4 A Nyék-törzs Nyugatmagyarország területén való szereplését a Nyék, valószínűleg a Gyula, a Sopron, talán a Gatal és a Szil helynevek igazolják. 1 Németh Gyula : A honfoglaló magyarság kialakulása. 241 —245. lk. 2 Karácsonyi János : A magyar nemzet honalapítása. Nagyvárad, 1925. A magyarok hazája a honalapítás korában c. térkép. 94. 1. 3 Hómon Bálint: Magyar Történet, I. 126. 1. melletti térkép. * Belitzkt) János : A nyugatdunántúli és a felvidéki besenyő telepek. Domanovszky emlékkönyv. Budapest, 1937. 78— 80. lk. Különnyomat 22—24. lk.