Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)

alapján ezt állíthatjuk — a Keszi-törzs lehetett. A Keszi törzs-név a Dunántúlon is meglehetős sűrűn fordul elő és ezért szükséges, hogy ezek odakerülését vizsgáljuk. Vizsgálódásaink ezzel a törzzsel szemben még nem jutottak el arra a fokra, hogy a törzshöz tartozó főbb nemzetségek X. századi őseinek nevét tisztázhattuk volna és ezért a törzs végleges szállásterületét, ahol nyelvjárása alakítólag hatott, még meg nem határozhattuk. A törzs első szállása valószínűleg a Kér, a Megyer- és a Tarján-tÖrzs szomszédságában lehetett, amire abból következtethetünk, hogy a Keszi helynevek a fenti három törzs vándorlásainak irányát, mint láncszemek követik. Különösen jól látjuk ezt a Tarján-törzzsel kapcsolatban. A Tisza-Tarján közelében fekvő Tisza-Keszitől kiindulva DunaKesziig és Karancs-Kesziig nem találunk Keszi helynevet. De ez a három Keszi a Tarján vonulásának irányában van és hihető, hogy egy keszi töredék a tarjánokkal együtt hatolt nyugatra, mert Báta-Keszi, a Marcel háza melletti Keszi, a Komárom és Gönyü közelében fekvő három Keszi, továbbá a Rába melletti Vár-Kesző mai helyén való előfordulása csak egy ilyen vándorlással magyarázható meg. Ugyanez áll a Megyer-törzs területén előforduló Keszi helynevekre is. Ezek vagy a Megyer-törzzsel, vagy a Kér-törzs idekerült ágával kerültek Fehér, Veszprém, Tolna és Somogy megye területére. Továbbá ugyancsak ilyen más törzsekkel való együtthaladást állapíthatunk meg az Alföld keleti peremén is, ahol azonban a felsorakozó Keszi helynevek azt a látszatot keltik, hogy ott a törzs egyik nagyobb zöme helyezkedhetett el. Valószínűleg a Kér-törzs útvonalát követve került a Pozsega és Bács megyékbe is a Keszi-tÖrzs egyik töredéke.

1 A fent röviden elmondottakat figyelembevéve, látjuk, hogy a magyar honfoglalás három időszaka legnyugatabbra került törzseinknél a Megyernél és Kérnél, három megszállási, a Tarjánnál pedig két megszállási területet eredményezett. A foglalás utolsó szakának kezdetét pedig a 907. év jelenti, amikoris ez a három törzs, továbbá a Nyék elővédek, majd a betelepített besenyők jutnak szerephez. * * * 1 Belitzky János : A magyar törzsek és nemzetségek vándorlása i. m. 64— 72. Ik. és a mellékelt térkép. Ezen tanulmányomban részletesen idéztem forrásaimat. 11* 163