Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)

annak soproni részein, a törzsi elhelyezkedés ősi állapota nagyjából megszerkeszthető. * * * A Dunántúl nagyrészének magyarok általi elfoglalása és törzsi megszállása 900-ban vette kezdetét és 907-ig, a nagy bajor vereség idejéig főbb vonásaiban már végbe is ment. Nem volt azonban ezen hétesztendő leforgása alatt a magyarok birtokában a Rábától nyugatra és északra eső terület. A Szigetköz, a mosoni síkság, a Tóköz, a Fertő és a Hanság vidéke, a Rábaköz és a Répce-mente ekkor még a rábamenti bajor őrgrófság területéhez tartozott. Ez a terület azonban már csak névleg volt bajor föld, mert bár a magyarok még nem szállták meg, állandó hadfelvonulási területül szolgálván, hovatartozandósága igen kétséges volt és legjobban a török népek országválasztó közeire, a magyarok gyepüelvéjére emlékeztet helyzete. A terület tényleges birtokbevétele 907 után indult meg és csak természetes, hogy a németországi kalandokban legjobban érdekelt három törzs, a Megyer, a Tarján és a Kér birtokába került. Sopron vármegye kialakulásának és törzsi birtoklásának szempontjából minket elsősorban a Kér-törzs érdekel.

1 Konstantinos Porphyrogennetos felsorolásában hetedikként szerepel a Kapyj, azaz Kéri-törzs neve. Ez a törzsnév a mai napig — mint jeleztük — a Kér helyneveinkben maradt meg. A Kér és a Kérrel összetett helynevek Sopron megyét is beleszámítva, összesen tizennyolc vármegyében szerepelnek, ami a törzs és hasonló nevű nemzetség meglehetősen nagy szétszóródásáról tesz tanúságot. A szó maga török eredetű és köznévi jelentését is ismerjük, de szerepel több törzs- és tulajdonnévben is. Köznévi jelentése roppant nagy, óriás, (állat-) király. A teleutok nyelvében kicsinyítő alakban mint Kárai, a pokol kormányzóját jelenti. A Fekete-tenger kun neve Kâr-balyk (-ta iz), vagyis az óriás hal (tengere). A Kar származékai gyakran szerepelhettek személynévként is a régi törököknél. Ilyenek Karai, Kari Aőary és a Kárik személynév. Gyakran szerepel azonban az ái végű (diminutivumos) alak is török népnévként. A magyarokkal igen közeli rokonságban álló baskírok egyik törzsének neve Girei, ami a végső összefüggésében a 1 V. ö. Belitzkjy János : Nyugatmagyarország védelmi rendszere és határőrnépei a középkorban, i. m. 56 — 73. lk.