Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)

magyar Kéri azaz Kér törzsnévvel azonos. De jelent nemzetség nevet is és a krimi tatárok uralkodó-családjának Girej vagy Giraj volt a neve, amit a lengyelek és az oroszok ugyanilyen formában vettek át, Szamosközy István pedig a XVI. és XVII. század fordulójáról származó történeti munkájában Kerai, Kirai, Girai néven említi ezt a dinasztiát. Ugyanilyen eredetűek azonban még a kirgiz Kirái, Kerai, a burját Ubur-Kirâi törzsnevek és a jomut turkomán Giray-ágnév. A XI. század elejétől fogva ismerünk azonban egy sokat szereplő északmongóliai mongol-török Kerâit nevű népet is, amely név egyező a kirgiz, kundrovi-tatár és őzbeg Kerejt néprész névvel. A szónak csagatáj és őzbeg nyelvterületen még számos változata van és másik kicsinyített alakjában a Kâras, a sor-törökök egy nemzetségének a neve.

1 A fenti rövid vázlat alapján is látjuk, hogy a Kér, Kerai, Káras nevek eredetileg körülbelül óriást jelentenek és hogy az erőt és a vitézséget jelentő törzsnevekkel állanak közeli rokonságban. Amennyiben a törzsnévből következtetni lehet, valószínű, hogy a Kér-törzsünk tagjainak sorában, főleg pedig annak nemzetségeit a törzsi keretekben összefogó, vezető nemzetségének soraiban főleg a török eredetű elemek voltak képviselve. Ez a török réteg a magyarságba olvadt ogur törökségből származhatott. Hasonló rokoni kapcsolatok lehettek az erdélyi Gyulák és a dunántúli harkák és a tiszavidéki kendék családjai és egyéb bolgár-török fejedelmi és törzsfői családok között. Árpád családja a törzsszövetségnek rangban és hatalomban első fejedelmi méltóságát töltötte be, a gyuláknak a rangban második és a hozzájuk hasonlóan szintén főbírói és törzsfői teendőket ellátó harkáknak a rangban harmadik fejedelmi méltóság jutott osztályrészül. A tisztségek súlya és fontossága helyzeti előnyöket, vagyont, fényt, pompát és tekintélyt kölcsönzött viselőinek és ezért van az, hogy a törzsek elhelyezkedésében a vezér-nemzetségek letelepedése döntő fontossággal bírt. Árpád fejedelmi nemzetsége köré a Megyer-törzs ágai és nemei telepedtek le és a többi törzzsel együtt hatalmas gyűrűt képeztek a fejedelmi nemzetség birtokai körül. Nyugaton a Kér-törzs törzsfői nemzetsége a nyugati harcok és a határvédelem szolgálatában állt 1 Németh Gyula: A honfoglaló magyarság kialakulása. Budapest, 1930. 264— 268. lk.