Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)

szövetséggel. Jelentés szempontjából ugyancsak érdekes a magyar törzsrendszer többi tagjának neve is. ösi, nehezen magyarázható finnugor eredetű szó a Magyar-törzs neve. A hadi alakulásokra jellemzők a határvédő törzset jelentő Nyék név, a fáradhatatlan jelentésű Gyarmat név, a hótorlaszt jelentő Kürt és az óriást jelentő Kér törzsnevek. A török hadi és kormányzati szervezettel vannak összefüggésben a méltóságnévből keletkezett Tarján és Jenő törzsnevek. Történeti eseményekkel látszanak összefüggésben lenni a már említett Keszi és a lázadót, jelentő Kabar nevek. A törzsrendszer tagjai közül a IX. századtól kezdődőleg az egész nemzetnek nevet adó, a Megyertörzs emelkedett ki, amelynek fejedelmi nemzetsége a Turul- vagy Árpád-nemzetség volt.

1 * * * Honfoglaló őseink mai hazánk nyugati területén, a Dunántúlon végleges megszállásuk előtt is már — kisebb-nagyobb hadi vállalkozások keretében — többízben megfordultak. Európa nyugatán először 862-ben tesznek említést őseinkről. A hivatalos jellegű frank évkönyvnek, az Annales Bertiniani 862—882-ig terjedő részének egykorú tudós szerzője, Hinkmár reimsi érsek említi meg a 862. év eseményei során, hogy egy ungri névvel illetett, eladdig ismeretlen ellenség tört be a frank birodalom területére. Két évtized múlva ismét hallunk a magyarokról. A X. század elejéről származó salzburgi krónika a 884. év eseményei kapcsán a mai Bécs környékén kalandozó magyarokról tesz említést. Ekkor találkozott velük a Duna közelében az akkor Morvaországban másodízben működő Szent Methodius. A fuldai évkönyvek, feljegyezve Arnulf német király morvák elleni 892. évi hadjáratát, megemlítik, hogy a király szövetségében magyarok is harcoltak a morvák ellen. 894-ben Pannóniában, tehát a Dunántúlon találunk magyar csapatokat. A német király diplomatikus számítással a magyaroknak úgylátszik azt a sze1 A fent elmondottak a következő összefoglalásokon alapulnak: gróf Zichy István : A magyarság őstörténete a honfoglalásig. Budapest, 1923. (A Magyar Nyelvtudomány Kézikönyve, I. 5.) — Németh Gyula : A honfoglaló magyarság kialakulása. Bp. 1930. — Pauler Gyula : A magyar nemzet története Szent Istvánig. Budapest, 1900. 2. k. — Hómon Bálint : Magyar Történet, I. Budapest, é. n. — Ferdinandy Mihály : A honfoglaló magyarok művészi kultúrájának nyomai a korai Árpád-korban. Budapest, 1934.