Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)

zott, akik — hiszen a nevük jelentése is «felkelo, elégedetlen» — tulajdonképpen elégedetlen kazárok voltak, ők voltak a honfoglalás előtt csatlakozó utolsó rokon néptöredék, a mai nógrádi, hevesi, borsodi, gömöri palócok ősei, akikből azután szerte az országba, így a nyugati határokra is jutottak kisebb töredékek. A magyarság politikai szervezete az ú. n. törzsszövetségen épült fel. A törzsszövetség élén a kazár kagán által kinevezett kende vagy kündü állt. Mellette volt még egy másik méltóság is, a gyula. Ez a kettősség talán azzal magyarázható, hogy a kende hatalma a kazár szövetségen alapult, a gyuláé pedig a tulajdonképpeni magyar törzsszövetségen. Végeredményben a magyar nép törzsekké, majd pedig törzsszövetséggé és végül politikai nemzetté való szervezés a magyarságba olvadt bolgár-török (ogur-török, vagyis ó-bolgár) vezető nemzetségek, köztük pedig legkiváltkép az Árpáddal örökös uralkodói méltóságba jutott Turul-nemzetség munkájának volt az eredménye. Ez a törzsszövetségen alapuló államrend egészen a kereszténység felvételéig, Szent István nagy missziójáig megvolt és érvényesült a magyarság politikai és társadalmi életében. A magyar törzsek nevét bizánci írók műveiből ismerjük. Bölcs Leó görög császár hadi taktikájának tizennyolcadik fejezetében azt mondja a magyarokról, hogy nemzetségek és ágak szerint elszéledve legeltetik lovaikat. A bíborban született Konstantinosz (Konstantinos Porphyrogennetos) bizánci császár a birodalom kormányzásáról írt művének negyvenedik fejezetében pedig közli a honfoglaláskori magyar nemzetségek, illetve törzsek nevét is. A Konstantinosz-féle felsorolás sorrendjében — a törökös szervezetű népek törzsrendszereiben szokásos tagozódások támaszul vétele alapján — Német Gyulának sikerült bizonyos törzsszervezeti tagozódásokat kimutatnia. A törzsrendszer első csoportját a Kabar- és a Nyék-törzs alkotta. Ez a sorrendben első két törzs rangban egyáltalában nem volt az első, mert határvédő, elülharcoló törzsek voltak. A két védőtörzs után a főtörzs, az egész nemzetnek nevet adó Megyer- vagy Magyartörzs következik. Az utána következő négy törzs, a Kürtgyarmat, a Tarján, a Jenő és a Kér, a már említett Nyékkel és Megyerrel együtt a törzsrendszernek egy régebben kialakult csoportjának látszik. A törzsrendszer utolsó tagja a Keszi-törzs, amelynek neve töredéket jelent és valószínűleg később került szorosabb kapcsolatba a törzsSopron vármegye története. 10 145