Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)

szek okozták, hogy a honfoglaló magyarság életmódját, műveltségét, államszervezetét tekintve, törökös jellegű volt, bár a nemzet alaprétege néprajzilag nem altáji (török), hanem uráli (ugor) volt. A türk birodalom bomlása után a kazár birodalom volt időrendben az utolsó, amelyben a magyarság alárendelt szerepet játszott. A kazár név, mint önálló népnév, a VI. század második felében vált ismeretessé, amikor a szabír név eltűnt. Ez igen természetes, hiszen a kazár (kozár) népnév a szabír nép másik neve és jelentése is mind a kettőnek ugyanaz. A kazár birodalom virágzó földmívelésével, szétágazó kereskedelmével messze fölé emelkedett az eddig tárgyalt többi török népek birodalmának. Virágzása is a legtovább tartott, mert birodalmuk csak a XI. század első felében pusztult el. A birodalomban éppen úgy, mint a többi török államalakulat keretében is, több nyelvet beszéltek. így volt ez a volgai bolgárok országában is. A kazár nép már igen korán megismerkedett az egy Isten hívessel és részben zsidó, részben mohamedán hitet követett, sőt keresztények is akadtak soraiban. A szabír töredékek csatlakozásával kialakult kazár birodalmat — éppen úgy a magyarságot is — a türkök szervezték meg és a magyarok ettől az időtől, 570 tájától tartoztak az új birodalom keretébe először türk, azután kazár vezetés alatt. A magyarság és a kazárok között lévő viszony azonban már inkább a mellérendeltség ismérveit meríti ki és több-kevesebb megszakítással mindaddig fennállott, amíg a magyarok a Don és a Kubán vidékén laktak. A magyarság ekkor már teljesen felszívta magába a százados együttélés és viszontagságok során őt meghódító hozzácsatlakozott különböző török törzseket és törzstöredékeket. Néprajzilag egységes volt már csak éppen még politikailag nem érvényesült az egységében rejlő erő. A magyarok politikai újjászervezése és mintegy nagykorú néppé való válása a kazár hatalom lassú hanyatlásával egyidőben a IX. század derekán történik meg. Ehhez a végső lökést az a szervezet adta, amelyet a kazárok létesítettek az elsőrendű katonai értéket képviselő magyarság soraiban. Ez a törzsek katonai megszervezése és törzsszövetségben való egyesítése volt. A magyarságot ettől a kazár szövetségtől a besenyők támadása szakította el.A besenyők ugyanis maguk előtt szorítva a magyarságot, nyugatra va vándorlásra kényszerítették a törzsszövetséget. A magyarsághozlóekkor három kabar törzs vagy törzstöredék is csatlako-