Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)
lcos felszólalására kapták meg. 1 Ennek ellenére mégis csak a Pokiak kezére került a birtok, mert ezek 1459-ben megrohanták Agyagost, a birtokot erőszakkal elfoglalták, a jobbágyokat megsarcolták és mintegy háromszáz forint kárt okoztak. Nem is adták vissza szépszerével a birtokot, hanem Veronika asszonynak és leányainak kellett azt 1461 novemberében a győri káptalan előtt ötven aranyforintért visszaváltania a választott bíróság határozata értelmében a Pokiaktól. 2 Ezzel egyidőben, 1458-ban, a Kanizsaiakkal és a Kisfaludiakkal keveredtek a kaszálók és malmok miatt viszályba Mihályi Csák László fia Mihály és Veronika asszony férje, Tardi Bálint. 3 Ügyükben 1461-ben hozott ítéletet a király. Ennek értelmében a Mihályiak új határjeleket állítottak fel Kisfalud és Mihályi között. Ezeket azonban a Mihályiak csakhamar lerombolták, sőt újabb foglalásokat is tettek, malmukat elfoglalták, Potyondi András nevű molnárukat meggyilkolták, így az ügy 1462-ben ismét a király elé került. 4 A sok pusztítást a Kisfaludiak közül Gáspár úr akként próbálta jóvátenni, hogy 1462 őszén Tardi Bálintné, Veronika asszony Mihályiban lévő malmán hatalmaskodott. Jobbágyai nemcsak a szolgáját, hanem magát Veronika asszonyt is bántalmazták. 5 Az ilyen ügyeknek végtelen pereskedések voltak a folyományai. Változatosságot jelent a sok viszályban, hogy 1464-ben az egyik fiúsított Mihályi leánynak, Zsuzsannának, Varbóki Nagy György feleségének vasmegyei laki birtokán Mihályi Csák Mihály hatalmaskodott és az asszony Lak és Gyóró birtokokra vonatkozó okleveleit elvitte. A sértettek panaszukkal a koronázásra küldött követek útján, a király színe elé járultak. 6 Az eset nem maradt tehát a család magánügye. Három év múlva, 1467-ben, már ismét szemben találjuk egymással a Kisfaludiakat és Mihályiakat. A viszály a Mihályi Ugrin fia, János és Linkóháti Benedek halálával hátrahagyott birtokok — Agyagos, Gyóró, Linkóhát, Mihályi, Posdréte, Szentandrás és Székás — rokoni felosztása körül keveredett. A birtokokból ugyanis részt köve1 Nagy, II. 402 -404. Ik. 2 Nagy, II. 415-417. Ik. 3 Nagy, II. 401 -402. lk. — Herczegh i. m. 33., 40. lk. — Oklevélmásolatok. 510. sz. 'Herczegh i. m. 33—34. lk. — Oklevélmásolatok. 525. sz. 5 Nagy, II. 423. 1. 6 Nagy, II. 425- 426. lk.