Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)

Czirákiakkal is, akik közül Miklós és testvére János, Mihályi Jánosnak székási rétjeit lekaszáltatták, sőt a Mihályiak birtokában lévő Agya­gosra és Gyóróra vonatkozó okleveleket is hatalmasul elvitték és nem akarták visszaadni. V. László király a csornai konventet, majd pedig a vármegyét bízta meg az ügy kivizsgálásával. A vizsgálatot teljesítő szolgabírák a hatalmaskodást igazolták is. 1 Az ebből a hatalmas ko­dásból keletkezett ügy kimeneteléről nincs adatunk, csak azt tudjuk, hogy a pert 1450-ben elhalasztották. 2 Mind a két család élete ekkor már merő pereskedésben süllyed el. A Mihályiak és a Kisfaludiak csaknem összes szomszédjukkal ekkor már viszályban állnak. Ezek a viszályok, amelyek rengeteg anyagi kártétellel jártak, az aktív gazdasági tevékenykedéstől vonták el a két család életét. Szomorú jelentőségük ezeknek a pereknek kor­jellemző voltuk és ha a továbbiak során röviden foglalkozunk is velük, nem annyira jelentőségük, mint inkább ez a szempont vezet ben­nünket. 1451-ben Mihályi János és Benedek Kanizsai Imrével és Keledi (Beledi ?) Gállal folytatott perét halasztotta el az országbíró. 1454-ben Niczki Benedekkel keveredtek perbe. Niczki Benedek familiárisai ugyanis megtámadták Jánosfalva közelében a Mihályiak csepregi vásárra tartó jobbágyait és azoktól minden pénzüket elvették. A pa­nasszal hozzá forduló jobbágyoknak az alispán három ökröt és két lovat adott kárpótlásul, de Niczki Benedek emberei újból megtámadták őket és minden javaikat elvették. Ugyanez időben a Kanizsaiak lékai várnagya a Mihályiak gyórói birtokán hatalmaskodott. 3 Mátyás király trónraléptével a Mihályiak egyidőre elvesztették agyagosi birtokukat. A király Laki Kacor Györgyöt, Mérgesi Poki Pétert és testvérét, Simont, iktattatta be a székesfehérvári káptalan által, ami ellen Mihályi János özvegye, Veronika asszony, aki ekkor Tardi Bálint felesége volt, maga az 1455-ben fiúsított négy leánya nevében tiltakozott. A tiltakozás eredménye volt, hogy a király a színe elé idézte a feleket. A székesfehérvári káptalan azonban nem juttatta el Veronika asszonyékhoz a perbehívó levelet és csak a király nyomaté­oklevélmásolatok. 469. sz. Nagy, II. 338-339., 380-381. lk 2 Oklevélmásolatok. 476. sz. — Herczegh i. m. 38. 1. 3 Herczegh i. m. 38-39. lk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom