Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)

A Kanizsaiakkal egy nemzetségből származó asszonyfalvi Ostffyak a XIV .század végén tekintély és befolyás szempontjából a Kanizsaiakhoz hasonló szerepet játszottak és a század további folyamán is a rendezett anyagi viszonyok között élő nagybirtokos család képét nyújtják. Régebbi birtokaikhoz, 1390-ben, vétel útján megszerezték a Seleg (Vulka) mellett fekvő Szántó (Ottava) nevű birtokot a nádas réttel egyetemben. A vevők Ostffy János és fiai, György, László és Zsigmond, az eladók pedig az ugyancsak Osl-nemzetségből származó Cikus Miklós fiai, Péter és Gáspár voltak. A vételár 350 talentumot tett ki.

1 Ezidőtájt pereskedtek az Ostffyak sarródi birtokukért is, amely már 1359-ben az ő kezükön volt.

2 A birtokért azóta sokat pörösködtek az Agyagosiakkal. A pört azonban csak egyes részleteiben ismerjük. így Bebek Imre 1386 május 8-án kelt iratából tudjuk, hogy Asszonyfalvi Ostffy János fia, Ferenc halasztást kapott az Agyagosi Péter fia, Antalnak és Domonkos fia, Miklósnak Sarold birtokáért folyó perében.

3 Nagy örökségre volt kilátásuk 1408-ban az Ostffyaknak. Ebben az évben halt ki az Osl-nemzetségnek Jakabtól származó ága, az Asszonyfalviak családja. Asszonyfalvi János nagy uradalmából azonban nem kaptak mást, mint a vasmegyei Asszonyfalva (Kígyókő) várát. Asszonyfalvi Jánost ugyanis, amikor 1403-ban a dunántúli nagy összeesküvést Zsigmond király hívei leverték, pártütéséért halálra ítélték és csak jószágaival tudta megmenteni életét.

4 A nádor lefoglalta a vasmegyei Asszonyfalván, Dalkán, Csengén, Mihályfalván, a sopronmegyei Csornán, Faradon, Maglócán, Osliban, Széplakon, Vicán lévő birtokait. Az 1408-ban előállt örökösök, Ostffy Ferenc, Gergely és László, ki akarták váltani a legfoglalt birtokokat. Garai Miklós nádor e célból 1409 július 6-án a vasvári káptalan előtt egyezkedett velük. Az itt kötött megállapodás értelmében átadta nekik Asszonyfalva várát, de a többi birtokot a végleges becsüig magánál tartotta.

5 Ostffy János fiai, Ferenc és Gergely, sokáig ellenségeskedésben 'Nagy, I. 501-502. lk. 2 Fejér, X. 6. 591. — Nagy, I. 300-311. lk. 8 Nagy, I- 482. 1. *Pór Antal: Az Osl-nemzetség története. Turul, 1890. 177. 1. *Nagy, I. 603- 605. lk.