Belitzky János: Sopron vármegye története első kötet (Budapest, 1938)

A GAZDASÁGI ÉLET, A SOPRONMEGYEI BIRTOK ALAKULÁSOK ÉS BIRTOKOS­CSALÁDOK A XV. SZÁZADBAN. 2SIDÓKÖLCSÖNÖK. — A KANIZSAI BIRTOKOK ALAKULÁSA. — AZ OSTFFYAK, A VICZAIAK ÉS ROKONAIK BIRTOKAI. — A NAGY­MARTONIAK. A KISFALUDIAK ÉS A MIHÁLYIAK VISZÁLYAI. — A KÖZÉPBIRTOKOS CSALÁDOK GAZDASÁGI MEGTORPANÁSA. A PO­KIAK, A CZIRÁKIAK, VÁGIAK, NICZKIEK. A XIV. SZAZAD folyamán kialakult és meggyökeresedett gazda­. sági szervezetet Nagy Lajos király halála után különböző mó­dosulások érték. A kereskedelmi élet nyugodtságát biztosító Anjou­politika békés évtizedeit a lázas bizonytalanság hosszúra nyúlt idő­szaka váltotta fel. Ezek a változások a határszéli forgalomban jelen­tős részt vevő soproni kereskedelmet is nagymértékben befolyá­solták. A gazdasági visszaesés legjellemzőbb tünete a XV. század elején a hitelek terén mutatkozik és a XIV. században oly nagy­jelentőségű zsidókölcsönök lassú elmaradásában nyilvánult meg. Nagy Lajos király uralkodásának utolsó éveiben ugyanis Zámbó Miklós tárnokmester a magyarországi zsidók közül többeket le­tartóztatott és egynéhánynak a vagyonát is lefoglalta. Erzsébet királyné ugyan elégtételt szolgáltatott a zsidóknak, 1 de ezek közül többen bizalmatlanok lévén, külföldre távoztak. így tettek a sopron­megyei urak zálogkölcsönügyleteiben érdekelt Smerlein és Everlein 1 Magyar-zsidó okit., I. 97. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom