Sümeghy Dezső: Sopron vármegye levéltárának Oklevél-gyűjteménye. I. rész: középkori oklevelek 1236-1526 (Sopron, 1928)

Szerény munkámnak mindenesetre lesznek fogyatékosságai, de ez a mű a maga igénytelenségében nem is mer számot tartani arra, hogy minden izében tökéletesnek tartsák, — ín magnis et voluisse sat est —, azonban közzétenni mégis szükségesnek láttam és pedig nemcsak a már fentebb érintett okokból, hanem Sopron vármegye törvényhatóságának reám felette megtisztelő elhatározásán kívül főleg azért is, mert — úgy érzem — hivatásomból eredő kötelességem, hogy a gondjaimra bízott, de pontos leltárral nem rendelkező levéltár anyagát lajstromozzam, hűségesen megőrizzem és tőlem telhetőleg a közre is értékesítsem, „És aki a maga becsületes dolgát végzi — mondja Rákosi Jenő — akár ekével szántja a földet, akár mesterségét üzi, akár törvényt alkot, akár a tudományt műveli, akár halhatatlan művészi alkotásokra törekszik, mind becsülettel és verejtékkel végezvén munkáját: a magyar igazságért harcol." 1 Ennek a feladatnak betöltése pedig Sopron vármegye levéltáránál, éppen a közelmúlt fájó eseményei után, még parancsolóbb szükség, mint más olyan vármegyéknél, melyeknek levéltárán a vesztett háború s az ennek nyomában járó forradalmak és politikai események szörnyű viharai nyomtalanul száguldottak keresztül. Mindezeken felül meggyőződésem az is, hogy a levéltárak középkori anyagának közlése még a legkezdetlegesebb formában sem lehet egészen meddő és céltalan vállalkozás, mert ha más haszna nem is lenne kiadásuknak, annyit legalább is elérünk ezzel, hogy felhívjuk az arra illetékesek és hozzáértők figyelmét azokra a rejtett kincsekre, melyek a különböző s főként a vidéki levéltárak poros polcain addig talán háborítatlanul szunnyadtak. Sopron vármegye levéltára teljes középkori anyagának ez a kiadása sem akar hát több lenni, mint egyszerű mementó, csak nyers fényképlemez-sorozat, melyről avatott kezek képeket dolgozhatnak ki ; sopronmegyei vonatkozásban is csak egy tégla abban a szellemi épületben, mely vármegyénk levéltárának értékességét és arra való érdemes voltát jelzi, hogy anyagát a történettudomány szolgálatába állítsuk. Az itt közölt oklevelek felkutatását, összegyűjtését és sajtó alá rendezését magam végeztem, de a kiadásukat előkészítő nap legkorábban dec. 24-ikére tehető. A dec. 14—23 között eltelt 10 nap alatt tehát a vármegye csak 5 gyűlési napot tartott. Ezt tudván, aligha lehet kétséges, hogy amint az említett megyegyűlés 6. napja sem dec. 19-én volt, ugyanígy a nádor 1378. okt. 6-án kezdődő ítélkezésének 22. napja sem esett pontosan okt. 27-ikére. 1 „Harc a magyar igazságért." (Pesti Hírlap, 1927. márc. 27.)