Sümeghy Dezső: Sopron vármegye levéltárának Oklevél-gyűjteménye. I. rész: középkori oklevelek 1236-1526 (Sopron, 1928)
számos oklevele igazolja; 1 de ezek hiányában is bajos feltételezni, hogy a vármegye hatósága Írásbeliség nélkül, helyesebben Írásos adatok, feljegyzések, összeírások, kir. és nádori parancsok, törvényszövegek, ítéletek stb. nélkül is meg tudott volna felelni annak a sokféle feladatnak, melyet az államigazgatás az adókivetés, adóbehajtás, igazságszolgáltatás, honvédelem stb. terén a vármegyékre rótt, hisz a XV. század második felében már a birtokos nemesség, tehát a vármegye kezében van a közigazgatás, az igazságszolgáltatás ; sőt az államhatalom leglényegesebb megnyilvánulásának, a végrehajtó hatalomnak is részese már a megye. Az autonómia lassú kifejlődésével pedig szinte saját hatáskörében intézkedik a megye nemcsak a közigazgatási és bírósági, hanem még sokszor közjogi ügyekben is, úgy, hogy a XVI. században már minden állami és társadalmi munka a megyékre háramlott. Az ezzel járó sokféle teendőt tehát mind a vármegye végezte a maga tisztikarával s mégis az 1579. év előtti időből, amikortól kezdve már közgyűlési jegyzőkönyveink és sorozatos iratgyűjteményeink vannak, Sopron vármegyének alig maradt iratanyaga. A nagyobbik rész tehát itt is — mint annyi sok vármegyében — szinte nyomtalanul eltűnt. Ennek a történelmi érdekekből nagy veszteséget jelentő pusztulásnak "okát kutatva, azt nem valamilyen helyi eredetű mulasztásban kell keresnünk, mert hiszen nem egyedülálló jelenségről van szó, hanem magában a régi vármegyei szervezet sajátosságaiban kell és talán lehet is megtalálni, amely szervezet egyrészt szabályokkal körvonalazott iratkezelési rendszert még nem ismert, másrészt általában nem volt helyhez kötött, (mint pl. a városoknál és egyes kivételesen szerencsés vármegyéknél), hanem székhelyét az alispánok birtoka, vagy tartózkodási helye szerint, avagy legtöbbször ma már meg sem állapitható okokból gyakran változtatta. 2 Ilyen változásról az ujabbkori irataink is 1 A tulajdonképeni Sopron megye és Rábaköz, részleteiben ma még nem egészen ismert, különállására enged következtetni az alábbi, XVII. századi 2 adat is : 1. a nemeskéri vármegyeháza építési költségeire minden egyes porta után 50 dénárt vetettek ki, de ugyanakkor megengedték a rábaközieknek, hogy, ha ezek maguknak hasonló épületet akarnak emelni, e célra portánkint 25 dénárt szedhessenek be ; 2. egyik címeres nemesi levelet 1615. évben Ujkéren a megyei, később (de ugyanazon évben) a rábaközi hatóság hirdette ki, amire bizonyára nem lett volna szükség, ha a megye és a Rábaköz minden vonatkozásban azonos hatósági területet alkottak volna. 2 Ilyen székhelyek, vagy helyesebben törvénykezési és gyűlési helyek voltak Sopron vármegyében — többek között — 1341-ben és 1344-ben Hegykő (Sopronm. Okit. I. 161. és 176. 1.) ; 1358- és 1368-ban: Csepreg (u. ott I. 292., 374.1.); 1378-ban: Bogyoszló (Hazai Okmt. I. 273. 1.) ; 1378. és 1410-ben:
