Varga János: Románok és magyarok 1848-1849-ben (Budapest, 1995)

dúlni a birodalmi és gyengülni a magyar kormányzat pozíciói. Mivel a Román Nemzeti Komrté nem szüntette be működését, és szaporodtak annak a jelei, hogy ő áll az itt is, ott is újra erőteljesen mutatkozó ellenszegülések mögött, a Gubernium most már nemcsak feloszlatását, de tagjainak lefogását is elrendelte. Az e célból Nagyszebenbe küldött két biztos azonban csak Laureanit és Nicolae Balasescut tudta augusztus 21-én letartóztatni, magának Barnulnak is sikerült egérutat nyernie. Az akció egyszersmind visszájára fordult: a riadóztatott Szeben-környéki román falvak, valamint a letartóztatási tervről előzetesen mit sem tudó szebeni szász városvezetés közös fellépésére a biztosok kénytelenek voltak foglyaikat kiengedni. Most kapcsolódik be a mozgalomba és az eseményekbe a román határőrkatonaság. Az 1. szélbeli gyalogezred Orláton tartott gyűlésén, amelyen hatósági tilalom ellenére tömegesen jelenik meg a környék parasztnépe is, a császárnak és a magyar kormánynak együttesen címezve összegezik követeléseiket. Ezek egy része a határőrrendszer olyan sajátos módosítását irányozza elő, amilyent a magyar kormány a szerb határőröknek már a nyár elején megígért, de amelyet éppen a szerb felkelés miatt egyelőre nem tudott kivitelezni. Másik része a balázsfalvi petíció nemzeti vonatkozású részeinek ismétlése. És Bamut javaslatára egy másik nagy horderejű - döntés is születik: szeptember 14-én Balázsfalván - immár hatósági engedély nélkül - gyűljön ismét össze a nép sérelmei újólagos megtárgyalására és annak a - Çaguna által egyébként már egy hónappal korábban közzétett - uralkodói válasznak a meghallgatására, amelyet Ferdinánd császár májusi petíciójukra adott. A nép mozgósítása végett szétszéledő értelmiségiek a gyűlés céljaként a fentieken túlmenően a román nemzet felfegyverzését és román tisztviselők választását is emlegetik. A törvényes hatóságok lassan tehetetleneknek bizonyulnak. Rendteremtés végett tett - egyébként nagyrészt sikertelen - lépéseik csak az ellenszegülés terjedését eredményezik. Különösen azok, amelyek az orláti gyűlés hangadó részeseinek - több esetben javaik