Varga János: Románok és magyarok 1848-1849-ben (Budapest, 1995)

elkobzásával párosulva - elfogására irányulnak. A korábban lefogottak közül számosan szabadlábra kerül­nek ugyan, mások azonban úgy maradnak börtönben, hogy ügyükben húzódik, vagy még meg sem kezdődött az eljárás. Ezt is a románság tudatos elnyomásának minősíti az érchegységieknek a pesti nemzetgyűlés román etnikumú képviselőihez eljuttatott terjedelmes panaszirata, amely a nyár elején ott működött vizsgálóbi­zottságot súlyos részrehajlással vádolja, és pontokba szedi a románság ezzel kapcsolatos panaszait. E képviselők fellépésére a kormány igazoló jelentést, valamint véleményt kér a Guberniumtól arról, hogy nem lenne-e veszélytelen lépés a románoktól egyoldalúan beszedett fegyverek visszaadása és a bebörtönzöttek kezességre történő kiengedése. Deák még a Gubernium - egyébként igenlő - válaszának beérkezése előtt cselek­szik: a politikai bűnnel terheltek ügyeit egységes bírói alapelvek és mérce alkalmazásának biztosítása, valamint esetleges helyi bosszú vagy túlkapás lehetőségének kizárása végett kiveszi a törvényhatóságok kezéből, és megítélésük jogával a marosvásárhelyi Királyi Tábla mellett kifejezetten e célból szervezendő külön bírói osztályt ruházza fel. Az újabb balázsfalvi gyűlés előkészületei közepette szándékai ellenére maga a magyar kormány öntött olajat a háborgás tüzére. Tartva az ellenforradalmi erők, el­sősorban Jelacic várható támadásától, Szemere augusztus 29-én országos érvénnyel, azaz Erdélyre vonatkozóan is, elrendeli az újoncköteles korú fiatalok összeírását. Az erdélyi törvényhatóságokban azonban ­még egyik-másik magyar faluban is - megdöbbentően egyöntetű ellenállással találkozik a rendelet végrehaj­tásának megkísérlése. Az összeírás olyannyira sikertelen marad, hogy néhány törvényhatóság fel is hagy vele. Nem így Tord a, amelynek - természetesen magyar ­főispánja az első ellenálló helység makacsságának megtörésétől a többiek meghátrálását reméli. A kiválasztott román lakosságú Aranyoslóna azonban sem az első alkalommal, sem a néki adott kétnapos türelmi idő letette után nem engedi be az összeíró biztosokat. Erre a munkájuk támogatására velük érkezett - zömmel székely határőrökből álló - katonaság fegyverrel tör

Next

/
Oldalképek
Tartalom