Fazekas Csaba: Az országos vallásügyi tanács, 1989–1990 (Budapest, 2011)

3. Az Országos Vallásügyi Tanács ülése, 1989. december 15.

— A nemzeti médiák és az egyházak kapcsolatának kérdésében egyetértek Paskai bíboros úr véleményével.

— Egyetértek azzal is, hogy a felügyelő bizottság egészüljön ki az egyházak képviselőivel. A konkrét megoldást még keresni kell, elképzelhető, hogy rotációs elv alapján az Országos Vallásügyi Tanács delegálna képviselőt a bizottságba. Ezt a kérdést még meg kell fontolnunk.

— Én nem tudom, kell-e védeni az embereket a kísértésektől, egy a fontos: mesterségesen keltett kísértéseknek ne legyenek kitéve.

— Az itt felvetett konkrét kérdések megoldhatók: példaként említem a már működő orgánumok nyilvántartásba vételét, ez csak jog-technikai kérdés.

— Seregély érsek úrnak válaszolva — ha kérdését jól értettem —, azt mondhatom, hogy a törvény lehetőséget ad az egyházak későbbi bekapcsolódására egyes sajtóval kapcsolatos ügyeket illetően.

Németh Miklós miniszterelnök:

— Az itt elhangzottak figyelembevételével a törvényjavaslatot pontosítjuk. E javaslatról még több fórumon lesz vita. Fontos és érzékeny kérdésről van szó, ezért a lehető legszélesebb közmegegyezés kialakítására törekszünk.

— Seregély érsek úr felvetésére magam is reagálni szeretnék: nagy dilemma előtt áll a majdani, megválasztandó Országgyűlés — a most elindított folyamatot elölről kezdi-e, vagy elfogadja a mostanáig megteremtett alapelveket, és elsősorban a gazdasági alkotmányozásra koncentrál-e? Ma nem látható, hogy miként alakul ez a kérdés, ezért nem zárom ki, hogy az új Parlament új sajtótörvényt alkot majd.176 így az egyházak előtt sem zárulnak le a bekapcsolódás lehetőségei.

— Most pedig javaslom, hogy térjünk át következő napirendi pontunk tárgyalására. Kunos Péter államtitkár urat felkértem, adjon tájékoztatást mindazokról a pénzügyigazdálkodási kérdésekről, melyek érintik az egyházakat.

Kunos Péter pénzügyminisztériumi államtitkár:

— Az általam most ismertetett adatok eddig csak szűk körben voltak ismertek, kérem, hogy mondandómat egyfajta nyitásként is értékeljék. Először azokat a számokat ismertetem, melyek az 1989. évi költségvetéssel kapcsolatosak, majd az 1990. évi tervekről szólok.

— A tárca nevében ígéretet teszek arra, hogy a jövőben gyakrabban fogunk konzultálni az egyházak képviselőivel — különösen a Tanács keretében — pénzügyi-gazdálkodási kérdésekről.

— Az általam most vázolandó elképzelések egy évnél hosszabb távra szólóak.

— Az 1989. évi számadatokról: az egyházaknak folyósított államsegélyt az év első felében az Állami Egyházügyi Hivatal kezelte, az év második felében a Művelődési Minisztérium.

176 A rendszerváltó folyamatban végül nem került sor új sajtótörvény megalkotására. Az eredetileg tervezettnél jóval rövidebb, elsősorban az időszaki lapok nyilvántartásba vételének egyszerűsítésére vonatkozó törvényt 1990. január 31-én fogadta el az országgyűlés. (1990/11. te. „a sajtóról szóló 1986. évi II. törvény módosításáról”. TRHGy. 1990. I. 61—62. p.) Az átfogó érvényű médiatörvény kérdése az 1990-es évek egyik leginkább heves belpolitikai csatározását („médiaháborút”) eredményezett, amelynek első nagyobb lélegzetvételű lezárási kísérletét a „rádiózásról és televíziózásról” szóló 1996/1. te. („médiatörvény”) jelentette, a kérdéskör azonban további politikai vitákra adott okot.

85