Fazekas Csaba: Az országos vallásügyi tanács, 1989–1990 (Budapest, 2011)
3. Az Országos Vallásügyi Tanács ülése, 1989. december 15.
Az állami támogatás két fő részre osztható: 205 millió Ft volt az ún. „címzetlen” támogatás és 204 millió Ft az ún. „címzett”, tehát konkrét tevékenységi formákhoz adott összeg. Az egyházi személyek részére nyújtott állami segítség mellett az egyházi iskolák dologi kiadásaihoz és az egyházak nemzetközi tevékenységéhez járultunk hozzá állami pénzeszközökkel. Az ún. „címzett” támogatáshoz sorolandó a megemelt társadalombiztosítási járulék befizetéséhez nyújtott 110 millió forint, a pannonhalmi épületek felújításához nyújtott 25 millió forint, az ÁFA-visszatérítésre szolgáló 40 millió forint, és az a 2 millió, melyet az egyházak nemzetközi tevékenységének segítéséhez folyósítottunk. Szerepel még a támogatások között a külföldről devizában érkezett adományok átváltásakor adott 10 %os „felár”, mely 25 millió Ft-ot tett ki. A kormány által végrehajtott állami, szervezeti intézkedések nem befolyásolták a támogatásokat, azok folyósítása zavartalan volt. — Az 1990. évi költségvetésről, illetve a hosszabb távú elképzelésekről: a változások a költségvetés reformjával, az erről szóló törvény előkészítésével állnak összhangban.177 Fő célunk, hogy a támogatások célhozkötöttségét megvalósítsuk, s így szervezet-semleges támogatási rendszer jöjjön létre. Ez vonatkozik tehát az egyházaknak nyújtott összegekre is. 1990-től az egyházak, szociális, egészségügyi, oktatási-nevelési feladataikhoz már nem segélyként kapnak támogatást, hanem normatív alapon. Felmérésünk szerint az egyházak oktatási intézményeiben összesen 4172 fő tanul, ebből kollégiumi ellátásban részesül 2170 fő. A felsőoktatásban ugyanez összesen 1202 fő, illetve 743 fő. Egyházi gyermekotthonban 1094 fő van elhelyezve, szociális otthonokban 1384 fő, egyéb egyházi szociális ellátásban részesül 325 fő. Egyházi fenntartású óvoda-, illetve menzaellátásban részesül 433 fő, öregek napközi otthonában 1080 fő van elhelyezve. Célunk, hogy elkerüljük a kettős finanszírozást, ezért normatív támogatást vezetünk be. A támogatások a művelődési kormányzat költségvetésében szerepelnek 1990-től. Összesen 409 millió forintról van szó. Az az elképzelésünk, hogy az egyházak a tanácsi normatívák 50 %-ának megfelelő támogatást kapnak majd. Ezek konkrét, egy főre vetített éves összegei a következők: — óvodák és externátusok esetén 5000 Ft/fő/év — oktatási intézményeknél 20 ezer Ft/fő/év — szociális otthonoknál 70 ezer Ft/fő/év — idősek napköziotthona esetén 6000 Ft/fő/év. Ezeket az elképzeléseket már megvitattuk az egyházak országgyűlési képviselőivel, és Dr. Pregun István javaslatára a támogatásokat növelni fogjuk már 1990-ben:178 177 A parlament 1990 márciusában fogadta el „a Magyar Köztársaság 1990. évi állami költségvetéséről szóló 1989. évi L. törvény módosításáról” rendelkező 1990/24. tc.-et, amely a Kunos államtitkár által itt elmondottaknak megfelelően — bár az itt tervezettnél magasabb összegekről — rendelkezett. Ld. TRHGy. 1990.1. 97. p. 178 Pregun István a nyíregyházi Görög Katolikus Hittudományi Főiskola rektora, Szabolcs-Szatmár megyei országgyűlési képviselő volt. Az előző jegyzetben ismertetett törvényjavaslatot interpelláció formájában ő fogalmazta és nyújtotta be február végén azzal a céllal, hogy a költségvetésről illetve a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvények összhangját megteremtse. A parlament változadan formában fogadta el a tervezetét. MOIL. Ogy.Irom. 654. sz. — Pregun egyébként egy évvel korábban, 1989 márciusában már megfogalmazott hasonló irányú, akkor még nem törvényben, csak miniszteri rendelkezésben támogatott kezdeményezést. 1989. január elején ugyanis a történelmi egyházak levélben keresték meg Czibere Tibor akkori művelődési minisztert, kérve az egyházi iskolák egyenlő támogatását. Erre akkor nemleges választ kaptak. Pregun ezt tette szóvá, mire Villányi Miklós pénzügyminiszter ígéretet tett az egyházakra nézve megkülönböztető gyakorlat megszüntetésére. Ld. pl.: Az egyházi iskolák támogatására a jövőben a 86
