Fazekas Csaba: Az országos vallásügyi tanács, 1989–1990 (Budapest, 2011)

3. Az Országos Vallásügyi Tanács ülése, 1989. december 15.

bármely rejtett formában is valósuljon meg. Sajnos az a helyzet, hogy az etikai értékeket ma semmi sem védi. Olyan bizottság kell, mely felelősségre vonja a vétkeseket, mert e korlát nélkül a törvényt megint ki fogják játszani.

— A 14. §-sal kapcsolatban jegyzem meg, hogy — hiába van leírva — az újságírók nagy része nem pontosan adja közre az adott nyilatkozatokat, illetve a kész anyagot közreadás előtt nem mutatja be a nyilatkozatot adónak.171

Dr. Kocsis Elemér, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkész? elnöke: —Jogászainkkal véleményeztettem a tervezetet; jó, komoly javaslat ez, többek közt azért is, mert nem különbözteti meg az egyházakat más tényezőktől.

— Egyetértek azzal, hogy a jog és az etika kapcsolatát erősíteni kell, miként a személyiségi jogok védelmét is.

— Ma elmebetegek is írhatnak a sajtóban, és korlátozás nélkül erőltethetik rá nézeteiket a közvéleményre.

— A 25. §-sal kapcsolatban kérdezem: az egyházakkal miért nem számol a javaslat?172 Én kérem, hogy az egyházak is legyenek képviselve itt, úgy is, mint az egyházakat „ismerő” szakértők, mert — s ez nem kritika — az Egyházügyi Hivatal megszüntetése óta hiányoznak az egyházakhoz értő állami szakértők.

Hetényi Ernő, a Buddhista Misszió ügyvivője:

— Az a véleményem, hogy az erkölcsi kísértéseknek a keresztény szellemben nevelkedett embereknek ellent kell állniuk, s ebben az egyházak nevelő tevékenységének hiányosságát látom.

— Mi, buddhisták, például semmilyen propaganda ellenére sem vadászunk, mert ez tanításainkkal ellenkezik.

Mayer Mihály pécsi megyéspüspök:

— Mi az ifjúságot is neveljük, s egy gyermektől például nem várhatjuk el, hogy önállóan, keresztényi szellemben döntsön. Ezért megerősítem, hogy védeni kell az értékeket, ki kell feszíteni az erkölcsi védőhálót e törvényben is.

— Ma már a pedagógusok is be merik vallani, hogy az utóbbi 40 évben ilyen védőháló nem volt.

— Az erkölcs és a jog kapcsolatáról: erkölcs nélkül a jog nem ér sokat. Ma egységes erkölcsi felfogásról nem beszélhetünk, s az erkölcs nem magánügy; nincsenek hiteles mércék, s arra is szükség van, hogy legyenek, akik őrködnek az etikai értékek betartása felett.

Dr. Harmati Béla, a Magyarországi Evangélikus Egyház Déli Egyházkerületének püspöke:

— A tervezet 3. §-ához kapcsolódva: e szakasznak foglalkoznia kellene a reklámokkal is, mert több, erkölcsileg kifogásolható reklám jelenik meg a sajtóban, a tömegkommunikációban.173

171 A 14. § az újságíró jogait és kötelezettségeit írta volna elő. A közlés pontosságát illetve a nyilatkozónak - kérésére — a közlés előtti bemutatás kötelezettségét részletesen a c) és d) pontok tartalmazták.

172 Vö. 170. sz. jegyz.

173 A hivatkozott passzus (1) bek.-e a sajtó általános kötelezettségét fogalmazta volna meg („hiteles, pontos és gyors tájékoztatás, valamint értékek, nézetek és érdekek közvetítése”, a közhatalom gyakorlása állam83