Fazekas Csaba: Az országos vallásügyi tanács, 1989–1990 (Budapest, 2011)

3. Az Országos Vallásügyi Tanács ülése, 1989. december 15.

— Mindenekelőtt megköszönöm támogató megnyilatkozásaikat közös történelmi felelősségünket illetően, s az erkölcsi védőháló kifeszítésének szükségességét kifejező véleményeiket is. A most megtárgyalt kérdés sokrétű, nehéz problémákat vet fel. Kérem, hogy abban, amit Önök tehetnek, ne késlekedjenek, mert ez növelné gondjainkat, s az ezzel járó kockázatokat.

— Módot találunk arra, hogy a kormány egységes álláspontjaként kifejezzük véleményünket az egyházi javak államosításának igazságtalan elemeit és következményeit illetően. Ebben a kérdésben egyértelmű kormány-állásfoglalás fog megjelenni. Ennek formájáról ma korai lenne dönteni. Ki fogjuk fejezni, hogy az akkori lépések jogszerűek, de igazságtalanok voltak, és ezektől a kormány el fogja határolni magát.

— Az egyik, itt elhangzott javaslattal egyetértve kérem, úgy dolgozzunk együtt a Tanács ülésein, hogy egymás jogait tiszteletben tartva valósítsuk meg a felek egyenjogúságát.

— Kérem Önöket, hogy január végéig szíveskedjenek a Művelődési Minisztériumhoz eljuttatni a visszaigénylendő ingadanok listáját, annál is inkább, mert a kormányt kötelezettség terheli abban a tekintetben, hogy az Országgyűlésnek beszámoljon a volt MSzMP-vagyon és a munkásőrségi vagyon sorsának rendezéséről.

— A földhivatalokat a kormány körlevélben értesíti, hogy ne kérjenek külön állami záradékolást az egyházak ingatlanügyleteinek bejegyzésénél.

—Javaslom, térjünk át a sajtószabadságról szóló törvényjavaslat tárgyalására.166 167 Nem kívánom e kérdés jelentőségét külön részletezni. Ez a Tanács az első felelős fórum, ahol a tervezet megvitatásra kerül.

— Ha az Országgyűlés úgy döntene, hogy mandátumát megrövidíti, 7 hamarosan beindul majd a választási kampány. E választások előtt fontos lenne hatályba léptetni a sajtótörvényt, mert ellenkező esetben komoly aggályaim vannak a kampány stílusát és hangnemét illetően. Egy esedeges választási etikai kódex elfogadása és a sajtótörvény segíthet megelőzni számos gondot ezzel kapcsolatban.

— Felkérem Kulcsár Kálmán miniszter urat bevezető gondolatainak kifejtésére.

Dr. Kulcsár Kálmán igagságügyminis^ter:

— Egyetértek azzal a Deák Ferenctől származó gondolattal, hogy a sajtótörvény álljon csak egy mondatból: „Hazudni nem szabad!” A helyzet az, hogy csupán ennyi kevés lenne, a sajtót ez nem elégítené ki. Ezért indokolt külön törvény alkotása. A tervezet kodifikálni szándékozik az újságírók és az intézmények jogait, kötelességeit, valamint néhány alapvető elvet. A törvény külön fejezetben foglalkozik a nemzeti médiákkal. Egyes vélemények szerint ez külön törvény tárgya lehetne, ebben döntés még nincs.

— Legutóbb, a vatikáni delegációval tárgyalva, felvetődött az egyházak és a nemzeti médiák viszonya, úgy vetve fel a kérdést, hogy ezt a lelkiismereti- és vallásszabadságról

166 A kormány 1989 szeptemberére készítette el a törvényjavaslat szövegét. Az ellenzéki pártok által kiemelten fontos törvényről az Ellenzéki Kerekasztal is tárgyalásokat folytatott már augusztus óta. (Ld. RF. 2000. EKA jegyzőkönyvei, 1989. augusztus 22.) A „sajtószabadságról” címet viselő törvénytervezet szövege megjelent: RF. 2000. Jogtár / A sajtóról szóló törvény változásai.

167 Az országgyűlés ennek megfelelően döntött december 21 -i ülésén, 1990. március 16-i hatállyal mondta ki feloszlatását. OE. 72. ülés. 1989. december 21. 5997—6011. col. Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök így ezt követően ki is jelölte a választások időpontját 1990. március 25-re illetve április 8-ra. (Végül az utolsó parlamenti ülésre 1990. március 14-én került sor.)

81