Fazekas Csaba: Az országos vallásügyi tanács, 1989–1990 (Budapest, 2011)

3. Az Országos Vallásügyi Tanács ülése, 1989. december 15.

3.2. Emlékeztető az Országos Vallásügyi Tanács üléséről, 1989. december 15.l n4

Németh Miklós miniszterelnök megnyitó beszéde (a beszéd az emlékeztetőhöz mellékelve!154 155)

Németh Miklós miniszterelnök:

— Bejelentem, hogy a művelődési miniszter úr által a közelmúltban törvényesen elismert vallási közösségek közül a Magyarországi Késői Eső Gyülekezet és a Krisztus Követői közösség tagjai döntöttek úgy, hogy részt kívánnak venni a Tanács munkájában. A két közösség képviselőit, Meskó Gyula urat és Pusztai László elnök urat ez alkalomból tisztelettel köszöntöm.

— Tisztelettel köszöntőm azokat az egyházi és világi vezetőket, akik közelmúltban történt kinevezésük, illetve megválasztásuk után első ízben vesznek részt a Tanács ülésén: Köszöntőm Mayer Mihály pécsi megyéspüspök urat, Dr. Czine Mihály urat, a Magyarországi Református Egyház Dunamelléki Egyházkerületének főgondnokát és Jaksity Iván urat, a Magyarországi Görögkeleti Szerb Egyház vikáriusát. Tisztelettel köszöntőm Dr. Frenkl Róbert urat, a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelőjét, akit a közelmúltban választottak meg s iktattak be e tisztségbe, s aki először van jelen e minőségében a Tanács ülésén.

— Javaslom, térjünk rá a második napirendi pont tárgyalására. Felkérem Dr. Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter urat bevezetőjének elmondására.

Dr. Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter

Az állami tulajdonban álló ingatlanok egyházi tulajdonba, kezelésbe és használatba adásáról szóló írásos tájékoztatóhoz:

— Az első, bizonyára vitára okot adó kérdés: miért javasolja az anyag jogszerűnek elismerni az egyházi ingatlanok államosítását;

— A jogelmélet ismer olyan eseteket, amikor a hatályos alkotmány alapján olyan jogszabályi intézkedések történnek, melyek formailag hibátlanok, jóllehet tartalmilag igazságtalan következményekkel is járnak;

— Az ilyen esetek reparációja során igen körültekintően szükséges eljárni;

—Jelen tájékoztatónk azt az elvi megoldást javasolja, hogy az államosítást végrehajtó jogszabályokat utólag ne helyezzük hatályon kívül, hanem fordítsuk figyelmünket a jelenlegei helyzetből fakadó igények kielégítésének jogi megoldásaira, az egyházak működéséhez szükséges ingatlanok egyházi hasznosításra történő átadására;

— A tárca elismeri az államosítással együttjáró, az egyházakat ért sérelmeket, de a jog- biztonság követelményeit szem előtt tartva azt javasolja, hogy a megoldandó feladatokhoz keressük inkább a megoldásokat.

— A második kérdés, amiben eltérő álláspontok lehetségesek, a volt egyházi iskolákkal kapcsolatos;

— Ismeretes, hogy az állam és az egyházak közötti, 1948-ban illetve 1950-ben megkötött megállapodások bizonyos számú iskolát egyházi tulajdonban hagytak, ám ezek közül többet — a református, illetve az evangélikus egyház később úgymond

154 Forrás: MÓL. XIX-J-9-ss. 10.075/1990.1V. sz. ill. BML. XXIII. 23. b. 2. dob. 1.

155 Ld. előbb, 3.1. pontban.

71