Fazekas Csaba: Az országos vallásügyi tanács, 1989–1990 (Budapest, 2011)

3. Az Országos Vallásügyi Tanács ülése, 1989. december 15.

„felajánlotta” az államnak — lemondva egyházi fenntartásukról. Vannak, akik azt mondják, tekintsük semmisnek e „felajánlásokat”, mert erős állami politikai nyomásra következtek be, s nem az egyházak szabad akaratából. A politikai nyomás kétségtelen, ám az akkori aktus semmisnek tekintése jogilag aggályos: vizsgálni kellene, mikor szűnt meg e politikai nyomás, mikor nyílt volna meg a lehetőség a tulajdonos egyház számára, hogy bírósági úton érvényesítse a semmissé nyilvánítási igényét stb. Ez ma kétségesen lenne megítélhető.

— A harmadik kérdés: célszerű a volt egyházi ingadanoknak ma egy olyan védelmet adni, mely megakadályozza, hogy a mostani tulajdonosok bármely jogcímen változtathassanak az ingadanok jogi helyzetén.

— Ezért záros határidőn belül elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyezni ezeknél az ingadanoknál, amíg a visszaadási kérdések el nem dőlnek. Indokolt ilyen intézkedés, mert több példa mutatja, hogy elidegenítési akciókat indítottak egyes jelenlegi tulajdonosok. Javaslatunk az, hogy e tilalom alapján még a kezelői jog se legyen átruházható.156

— Negyedszer: javaslom és kérem, hogy az egyházak 1990. január 5-ig juttassanak el egy listát a Művelődési Minisztériumhoz, ami tartalmazza, mely volt ingadanaikra tartanak igényt. Ez szoros határidő, de 1990. március 31-ig e listák még kiegészíthetők. Kérem, hogy az igénylisták egyben fontossági sorrendet is tükrözzenek, valamint néhány adatot: ki a jelenlegi kezelő vagy tulajdonos, milyen célra igényli az egyház az épületet? Jelzem, hogy az igények kielégítésének egy komoly korlátja van: a tanácsok oktatási, egészségügyi, illetve szociális ellátási felelőssége. Az épületeket akkor nem tudják átadni, ha abban ilyen tevékenységet folytatnak, és új (másik) épületbe azt áthelyezni nem tudják. Ekkor az lehet a megoldás, hogy a volt munkásőr- vagy MSzMP-épületekből részesülhet az egyház volt ingadana helyett.

— A kormány megértést és türelmet kér az egyházaktól: ez folyamatos egyeztetést igénylő munka lesz.

— A most bejelentett határidőkről az egyházak külön írásos értesítést nem kapnak. Németh Miklós miniszterelnök:

Kérem, mondják el véleményeiket, javaslataikat az írásos anyagról és a most elhangzottakról.

Dr. Vaskai László bíboros, prímás, esztergomi érsek:

Tekintettel a téma fontosságára kérem és javaslom, hogy a jelenlévők csak e tárgyra szorítkozzanak.

— Magam bármely dialógus során igyekszem beleképzelni magam a partner helyzetébe, s örülök, ha ez fordítva is megvalósul.

156 A „volt egyházi tulajdonú állami ingatlanok elidegenítési tilalmáról” szóló törvényjavaslatot hosszas élőké- szítés után csak 1990. március elején nyújtotta be a kormány, de — mint Soltész István, az országgyűlés főtitkára képviselőknek írt levelében megállapította - nem kérte annak sürgős tárgyalását. így az utolsó parlamenti ülésen, március 14-én napirendi pontként már nem lehetett figyelembe venni. A tervezet lényege megegyezett a Kulcsár által itt elmondottakkal, indoklásában azonban leszögezte, hogy „a volt egyházi ingatlanok ügyének rendezése jelentős politikai tartalmat hordozó kérdés, amelynek szabályozása politikai állásfoglalást és súlyos pénzügyi kötelezettségvállalást jelent”, ezért az új, demokratikusan választott ország- gyűlést tekintette illetékesebbnek. MOIL. Ogy.Irom. 692. sz.; OÉ. 83. ülés. 1990. március 14. 6825. col.

72