Fazekas Csaba: Az országos vallásügyi tanács, 1989–1990 (Budapest, 2011)
3. Az Országos Vallásügyi Tanács ülése, 1989. december 15.
3. AZ ORSZÁGOS VALLÁSÜGYI TANÁCS ÜLÉSE, 1989. DECEMBER 15. 3.1. Németh Miklós miniszterelnök megnyitó beszéde149 150 Tisztelt Országos Vallásügyi Tanács! Tisztelt Uraim! Őszinte megbecsüléssel köszöntőm Önöket mai tanácskozásunkon. A legutóbbi — megítélésem szerint eredményes — tanácskozásunk óta munkatársaim elvégezték azokat a feladatokat, amelyek az Önök javaslatai, kérései alapján az államigazgatásra hárultak. Az Igazságügyi Minisztérium megtette a szükséges korrekciókat a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvény tervezetén, megtörténtek, illetve folyamatban vannak azok az intézkedések, amelyek a felvetett egyéb kérdések megoldását szolgálják. Annak, hogy alig két hónappal az előző ülésünk óta ismét kezdeményeztük az Országos Vallásügyi Tanács összehívását, az oka abban keresendő, hogy olyan fontos — az egyházakat is érintő - döntések előtt állunk, amelyek előkészítése szükségessé teszi e felelős testület véleményének meghallgatását. Úgy gondolom, a javasolt napirendből kiderül, hogy tartjuk magunkat többször kinyilvánított elhatározásunkhoz: az egyházakat, felekezeteket, vallási közösségeket érintő kérdésekben a kormány véleményük meghallgatása nélkül nem hoz döntéseket és minden egyéb nagy horderejű ügyben is számít tanácsaikra. Köszönöm, hogy elfogadták meghívásomat, bízom benne, hogy az előterjesztések felkeltették érdeklődésüket és mai tanácskozásunk is olyan gyümölcsöző lesz, mint az előző volt. Tisztelt Uraim! Utaltam rá, hogy alig két hónap telt el előző ülésünk óta. Rövid idő ez, mégis mennyi minden történt azóta! Már az is elegendő, ha csak két eseményre utalok: megváltozott hazánk államformája, megszületett a Magyar Köztársaság, valamint lezajlott a magyar történelem első általános népszavazása. 0 Felgyorsult időben élünk. Gyorsabban, nagyobb léptekkel haladunk a magunk választotta úton: a jogállam kiépítése, a demokrácia útján. Az utat mi választottuk, a célt világosan látjuk, de nem tudunk előre feltérképezni minden elénk tornyosuló akadályt, buktatót, lábunk elé kerülő göröngyöt. Veszélyek is leselkednek ránk. A szóáradatok, a néha parttalanná, öncélúvá váló retorika korában igen nagy érték a nem hivalkodóan, nagy belső nyugalommal végzett alkotómunka, és az ennek erkölcsi alapjáról kimondott csendes, de határozott figyelmeztető szó. Erről az erkölcsi alapról hangzottak el azok a szavak, amelyeket a Római Katolikus Püspöki Konferencia és a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa nevében Paskai László bíboros úr és Tóth Károly püspök úr fogalmaztak meg a közelmúltban.151 149 Forrás: MÓL. XIX-J-9-ss. ad 10.075/1990.IV. sz. 150 A köztársaság október 23-i kikiáltásáról és a november 26-án tartott „négyigenes” népszavazásról van szó, utóbbi tétjét elsősorban a köztársasági elnök közvetlen vagy közvetett választásának kérdése adta. 151 A találkozóra 1989. november 22-én került sor az Evangélikus Teológiai Akadémián. Ld. pl.: Egyházi vezetők találkozója. In: Reformátusok iMpja, 1989. december 10. 3. p. (Benne szó szerint a Németh Miklós által idézettek.) 67
