Fazekas Csaba: Az országos vallásügyi tanács, 1989–1990 (Budapest, 2011)

2. Az Országos Vallásügyi Tanács alakuló ülése, 1989. október 20.

4./ Az Országos Vallásügyi Tanács ülésén résztvevők hozzászólásai

Dr. Táskái Tászló bíboros, prímás, esztergomi érsek:

— a miniszterelnök úr megnyitó beszédét igen jelentősnek tartom, s a jövőt illetően igen megnyugtatónak is;

— kérem, hogy a beszéd kerüljön teljes terjedelemben nyilvánosságra, hogy mind a bel-, mind a külföldi közvélemény megismerhesse azt;

— amerikai lelkipásztori látogatásomon127 a felvetett kérdésekre a miniszterelnök úr most elmondott beszédéhez hasonló válaszokat adtam;

— egyetértek azzal a megállapítással, hogy még bizalmadanság tapasztalható a magyarországi folyamatok iránt, ezt külföldön is érezni;

— hangsúlyoztam utam során, hogy a mostani kormány nem vehető egy tekintetbe a korábbi kormányokkal;

— úgy vélem, sok előítéletet sikerült eloszlatnom,

— a törvényjavaslathoz a következő megjegyzéseket teszem:

— szükség van erre a törvényre,

— az Alkotmány a lelkiismered és vallásszabadság alapelveit tartalmazza, a törvény pedig biztosítson részletes garanciákat,

— a külföldi joghatóság kérdésében a törvényjavaslat „B” alternatíváját támogatom azzal az indokkal, hogy a Vatikánban a magyarországi püspöki kinevezések eddigi gyakorlatát átgondolásra javasolják majd, a diplomáciai kapcsolatok felvételének előkészítése során,128 amikor új konkordátum kidolgozása is lehetséges; javaslom, hogy e törvényjavaslat ne tartalmazzon olyan megkötést, mely nehezítené a konkordátum előkészítését;

— az egyházak gazdálkodásával kapcsolatos törvényjavaslati alternatívák közül az „A” megfogalmazást támogatja a Püspöki Kar;129

127 Paskai László 1989. szeptember 21 — október 18. között tartózkodott az Egyesült Államokban, a magyar egyházközségek meglátogatásán túl számos politikussal találkozott, többek között Bush elnökkel is. E megbeszéléseken a magyar reformfolyamat nyugati támogatását szorgalmazta.

128 A törvényalkotás egyik leginkább érzékeny problémaköréről van szó. A tervezet „A” variánsa szerint minden, nem magyar joghatóság alá tartozó egyházi tisztség betöltését a köztársasági elnök előzetes beleegyezéséhez kötötték, a „B” változat szerint ezt csak nem magyar állampolgárságú jelölt esetén kellett volna kikérni. A törvényjavaslat ezen pontja számos változáson ment át, még a legutóbbi, 1989. decemberi változat is tartalmazta ezt a változatot, vagyis hogy „az olyan egyházi vezető tisztség betöltéséhez, amely nem a magyar joghatóság alá tartozó egyházi szerv hatáskörébe tartozik, a köztársasági elnök előzetes beleegyezése szükséges, ha a tisztségre jelölt személy nem magyar állampolgár”. (Ez lényegében megegyezett az „egyes egyházi állások betöltéséhez szükséges állami hozzájárulásról és az Állami Egyházügyi Hivatal megszüntetéséről” szóló 1989/14. tvr.-tel. 1x1. TRHGy. 1989. I. 434. p.; BALOGH—GERGELY, 2005. 1222—1223. p.) A mondat első része leginkább a katolikus egyházra vonatkozott, és már az is az év folyamán kezdeményezett javításoknak volt köszönhető, hogy ezt csak nem magyar állampolgárokra akarták vonatkoztatni. A törvény elfogadott szövegéből azonban — elsősorban a katolikus egyház, konkrétan a vatikáni diplomácia nyomásának eredményeként - teljes egészében kikerült ez a fajta szabályozás, így' az egyházi tisztségek betöltésében a törvény elfogadását követően semmiféle állami ellenőrzés vagy beleszólás nem valósulhatott meg. Az októberi törvényjavaslat-szöveghez fűzött igazságügy-miniszteri megjegyzés kitért arra, hogy a szabályozás nemcsak a római katolikusokra, hanem az ortodox egyházakra is vonatkozik, továbbá, hogy az érintettek szerint „ennek az állami jogkörnek a megszüntetése lenne indokolt”.

129 Az egyházak gazdálkodására vonatkozó szabályok kapcsán az adománygyűjtésről, az állami támogatás megállapításáról és a közfeladatok esetén az állami intézményekkel egyenlő mértékű folyósításáról volt

55